Európai Unió Tanácsa (EiUT) – a tagállamok szakminisztereinek ülései

www.consilium.europa.eu

2009. október 14-16.: Informális versenyképességi tanácsülés (Brüsszel)

 

Európai Bizottság (EiB)

www.ec.europa.eu

2009. október 14. : az Európai Bizottság közzéteszi az európai bővítési stratégiáról szóló közleményét (Bővítési Főigazgatóság)

2009. október 15-16. : 6. Kutatási Konferencia : Válság és reform (Gazdasági és Pénzügyek Főigazgatóság)

                  2009. október 15.: EU – Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás parafálása

 

 

      Európai Parlament

www.europarl.europa.eu

2009. október 12-16.: képviselőcsoporti hét

2009. október 12.; 15.: Ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság ülése

Fő téma: európai gáz- és olajvezetékek, nukleáris biztonság, európai Föld-megfigyelési    program, európai műholdas, rádió-navigációs programokat üzemeltető struktúrák, kutatók mobilitása

    

Európai Számvevőszék

www.eca.europa.eu

2009. október 14.: az Európai Számvevőszék közzéteszi a 6. Kutatási Keretprogram két új eleméről, a kiválósági hálózatokról és az integrált projektekről szóló értékelő jelentését

 

 

 

Soros elnökség – Svédország

www.se2009.eu

2009. október 12-14.: Fenntartható ásványianyag források (Luleá)

2009. október 15-16.: Kutatásért felelős miniszterek informális ülése(Umeá)

2009. október 15-16.: Munkaerőpiaci migráció és a benne rejlő fejlődési potenciál a          mobilitás korszakában konferencia (Malmö)

 

 

Egyéb szervezetek

2009. október 12-16.: I. Európai Innovációs Csúcsértekezlet  (Knowledge 4 Innovation) (Brüsszel)

http://www.knowledge4innovation.eu/k4i/default.aspx

2009. október 14.: 26. Versenyképességi Politikai konferencia (Amerikai Kereskedelmi Kamara) (Brüsszel)

http://www.amchameu.be/Events/upcomingevents.htm

 

 

 

 

 

II. Dokumentumtár

 

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonata   2009. október 5-11. 

Forrás: www.eur-lex.europa.eu

1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat)

 

1.1. Európai Parlament és Tanács

• ·         A Tanács 925/2009/EK rendelete az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről 
• ·         A Tanács 926/2009/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
• ·         Az Európai Parlament és a Tanács 923/2009/EK rendelete az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második Marco Polo program (Marco Polo II.) létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról 
• Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 
• A Tanács 2009/119/EK irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről

• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/107/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelvnek egyes határidők meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról 
• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/103/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről 
• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/105/EK irányelve az egyszerű nyomástartó edényekről 

 

1.2. Európai Bizottság

• ·         A Bizottság határozata 2009/736/EK a többek között Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról

 

2. Tájékoztatások és közlemények (Hivatalos Lap C-sorozat)

             

            2.1. Tájékoztatások

• A Számvevőszék 11/2009. sz. különjelentés: „A LIFE-Természet projektek fenntarthatósága és bizottsági irányítása” 2009/C 240/04 
• Norvégia közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében – Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2009-es engedélyezési program 2009/C 241/09 

 

            2.2. Vélemények

• A Bizottság 2009/C 240/06 véleménye: Értesítés az Indiából származó műszálas kötél behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról 
• A Bizottság 2009/C 241/11 véleménye: 581. sz. határozat a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak az Észak-Közép-Bulgária területén található „Kilifarevo” blokkban folytatandó feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról és az engedély megadása céljából kiírandó pályázati felhívás közzétételéről 

 

3. Bírósági döntések (Hivatalos Lap C-sorozat)

 

 

III. Szakpolitikai figyelő

1.Belső piac és szolgáltatások

Kifogás a budapesti repterek földi kiszolgálási piacával szemben

Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar hatóságok nem teljesítették a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló 96/67/EK irányelvben előírt kötelezettségüket. A Bizottság kifogásolta, hogy a magyar szervek nem bonyolítanak le kiválasztási eljárásokat, s korlátozzák a Ferihegyi repülőtereken a saját földi kiszolgálásuk ellátására jogosult szolgáltatók és légifuvarozók számát. Emellett a levélben megállapítják, hogy ezek a korlátozások nem bírnak jogi erővel, s ily módon nem szolgálhatnak eszközként új szolgáltatók belépésének megakadályozására, illetve a már jelen levő szolgáltatók kiszorítására.

A magyar hatóságoknak két hónapon belül kell válaszolniuk, valamint mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a közösségi joggal ellentétes jelenlegi helyzet megszűnjön. 

 

Egységes európai útdíjszedési szolgáltatás

Az Európai Bizottság a múlt héten döntést hozott az Európai Elektronikus Útdíjszedési Szolgáltatás (EETS) elindításához szükséges műszaki előírásokról és követelményekről. Antonio Tajani, közlekedésért felelős biztos szerint a gépjárművezetők számára az EETS gyakorlati bevezetése a legjelentősebb előrelépés a határellenőrzések eltörlése óta. Az EETS segítségével az útdíjak fizetési folyamata az EU egész területén leegyszerűsödik, mert egyetlen szolgáltatónál, egyetlen előfizetést kötve, egyetlen fedélzeti berendezés használatával minden úthálózati infrastruktúrára – autópálya, alagút és híd – érvényes rendszer kerül bevezetésre. Az úthasználók a tetszés szerinti szolgáltatóval köthetnek szerződést, a fizetendő útdíj mértékét a díjbeszedők közlik a szolgáltatóval, az pedig kiszámlázza majd a felhasználónak.

A határozat értelmében az EETS három éven belül elérhetővé válik minden 3,5 tonna feletti, vagy több mint 9 utast befogadására alkalmas jármű számára, öt éven belül pedig minden járművel igénybe lehet majd venni. 

2.Energia

SETIS online értékelő rendszer

Az Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv (SET-terv) (COM (2007) 723) részeként az Európai Bizottság elindította a SETIS-t, a SET-terv online adatbázisát és értékelő rendszerét. A SETIS-ben a technológiai térképeken minden információ megtalálható azoknak az alacsony kibocsátással járó technológiáknak a fejlesztéséről, amelyek közösségi támogatásban részesültek, illetve részesülnek. A honlapon jelenleg megtalálható térképet várhatóan még év vége előtt újból aktualizálják. Az alapadatok mellett a weboldal kapacitás térképeket tartalmaz, valamint egy kalkulátort, amely segítségével kiszámítható az alkalmazott technológia energiafogyasztásának költsége a megadott termelés függvényében, valamint megismerhetőek az így előálló költségek pontos részletei. A folyamatosan frissülő kapacitás térképek átfogó képet nyújtanak az egyes tagállamok alacsony kibocsátású technológiák fejlesztésére fordított kutatási tevékenységeiről, erőfeszítéseiről.

Bővebb információ angolul: http://setis.ec.europa.eu

 

Megerősített együttműködés a Földközi-tenger és a Perzsa-öböl országaival

Az október 9-én Brüsszelben rendezett miniszteri szintű találkozón az Európai Unió, a földközi-tenger és a Perzsa-öböl országainak szakpolitikusai megerősítették a térségek közötti, megújuló energiákra vonatkozó együttműködést. A főbb témák a „zöld energia” regionális piacának fejlesztése, a megújuló energiával kapcsolatos kutatási és technológiai együttműködések, a lehetséges közös projektek és kezdeményezések voltak. Andris Piebalgs energiaügyi biztos elmondta, Európának minden lehetőséget mérlegelnie kell, amely által növelheti a közösségbe behozható megújuló energiák mennyiségét. Erre az egyik legnagyobb lehetőség az Észak-Afrikában rendelkezésre álló hatalmas napenergia-potenciál és a megújuló technológiákkal kapcsolatos európai know-how összekapcsolása, amely utat nyithat a Földközi-tenger térségével való szorosabb együttműködés felé.

Bővebb információ angolul:

http://ec.europa.eu/external_relations/energy/events/renewable_energy_conference_2009/index_en.htm  

3.Erdőgazdálkodás

4. Vízgazdálkodás

5.Egészségügy és munkabiztonság

6.Gazdasági- és pénzügyek

A G-20 és a gazdasági válság is kihívás az euró-övezetnek

Az Európai Bizottság október 7-én nyilvánosságra hozott, 2009. évre vonatkozó, az euró-övezet éves teljesítményét értékelő jelentés legújabb kiadásokat tartalmazó részében (COM (2009) 527) legfőbb feladatként egy mélyebb és szélesebb makroökonómiai koordináció és felügyelet létrehozásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Bár az euró-övezet kardinális szerepet játszott abban, hogy a II. világháború utáni legsúlyosabb gazdasági válság nem sodorta el a nagyobb európai gazdaságokat, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a térség országainak eltérő versenyképességi szintjeinek egymáshoz való közelítését nem lehet tovább halogatni. A versenyképességi kihívások mellett a jelentés külön hangsúlyt helyez a G-20 megerősödött helyzete által teremtett új gazdasági közegre, s annak kihívásaira. Mivel a G-20 a globális gazdaságpolitikai koordináció legújabb és legerősebb platformjává vált, még elengedhetetlenebb lett, hogy az euró-zóna tagállamai egységesen tudjanak fellépni ezen a fórumon, ezért haladék nélkül meg kell teremteni ennek az egységes érdekképviseletnek a kereteit.

A jelentés angol nyelven elérhető:  

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication15951_en.pdf

 

 

Nem megfelelő a magyar ÁFA-visszatérítés

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa az áfa-visszaigénylésre vonatkozó nemzeti szabályozást, mert az sérti a 2006/112/EK Héa-irányelvet. A magyar áfa-törvény az adóalanyok számára lehetővé teszi, hogy válasszanak, hogy az áfa-különbözetet átviszik a következő adó-megállapítási időszakra, vagy kérik annak azonnali visszatérítését. Abban az esetben azonban, amikor a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen megállapított ÁFA pénzügyi teljesítése még nem történt meg, az áfa-különbözet nem igényelhető vissza. A Héa-irányelv azonban kimondja, hogy a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az adósemlegesség elvét, vagyis biztosítani, hogy a visszatérítési rendszer ne jelentsen pénzügyi kockázatot az adóalanyok számára. A jelenlegi magyar szabályozás következtében amennyiben az előzetesen felszámított áfa összege meghaladja a levonható áfa összegét, például beruházások megvalósításakor, az áfa-terhek növekedhetnek. Mivel az áfa-visszaigénylés feltétele a beszerzésre vonatkozó kifizetés teljesítése, az adóalanyok arra kényszerülhetnek, hogy a visszaigényelhető áfát továbbvigyék a következő időszakra. 

7. Információs társadalom és média

8. Környezetvédelem

IKT-ágazat a környezetvédelemért

Az Európai Bizottság felszólította az európai információs és kommunikációs technológiai ágazatot (IKT), hogy 2011-ig alakítson ki egy közös módszertant az energiafogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás mérésére, s állítsa össze azokat a gyakorlati lépéseket, amelyekkel 2015-re a mainál 20%-kal hatékonyabbá fogja tenni energiafelhasználását. Az IKT igen jelentős szerepet tölt be az európai energiafogyasztásban, mert az ágazathoz tartozó termékek és szolgáltatások a közösségi villamos energia 8 %-át használják el, továbbá a széndioxid-kibocsátás 2%-áért felelősek. A Bizottság jelenlegi kezdeményezésével azonban nem csupán az ágazat, de az IKT termékeit használó szektorok – mint például az épületipar, az épületfenntartás, a közlekedés és a logisztika –  is jelentősen mérsékelhetik a felhasználási igényüket és a kibocsátásuk mértékét, ez utóbbit akár 15%-kal is csökkenthetik 2020-ra.

A Bizottság javaslatában fontos ismérvként szerepel az a tény, hogy Európa minden évben 22 millió tonna széndioxid-kibocsátást elkerülhetne azzal, ha a kontinensen zajló üzleti célú utazások 20 %-a helyett videokonferenciákon zajlanának a tárgyalások.

 

9. Közlekedés

Magyarországon is késik az első európai vasúti csomag megvalósítása

Az Európai Bizottság 21 tagállamnak, köztük hazánknak is felszólító levelet küldött, amelyben az „első vasúti csomag” (2001/12/EK) teljes mértékben való alkalmazásának késedelmét kifogásolja. A 2008. júniusában kezdődött folyamat során számos tagállam eleget tett már a szükséges nemzeti jogszabályok módosításának, azonban Magyarország még mindig nem teremtette meg teljes mértékben az irányelv előírásainak megfelelő kereteket. Az uniós kifogások a következő hiányosságokra vonatkoznak: a hálózathoz való hozzáférés csupán egy szűk körben lehetséges, az áru- és a személyszállítás nem különül el egymástól egyértelműen, s nincs egy független szabályozó szerv, amely rendelkezne a megfelelő jogkörrel a vasúti szektor versenyjogi problémáinak kezelésére, illetve az infrastruktúra-menedzser esetében az igazgatás, az adminisztráció és a belső ellenőrzés elkülönülése sem valósult meg.

 

Transzeurópai Közlekedési Hálózat éves jelentés

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) koordinátori testületének ötéves mandátumának végén éves jelentést adott ki a TEN-T projektek jelenlegi állásáról. A vizsgált projektek közül egy magyar vonatkozásút értékeltek, a Lyon-Milánó-Torinó-Trieszt-Ljubljana-Budapest vasútvonalat. A programért felelős koordinátor, Laurens Jan Brinkhorst a magyar-szlovén határmenti pályaszakaszok elektromosításához szükséges bilaterális együttműködésre vonatkozóan kifogásolta, hogy 2008. és 2009. júliusa között nem történt érdemi előrelépés, sőt ez alatt a másfél év alatt a két ország szakpolitikusai még párbeszédet sem folytattak. A teljes magyarországi szakaszra vonatkozóan Brinkhorst megállapította, hogy a magyar kormány az új pályaszakaszok építése helyett, a régiek felújítása és átalakítása mellett döntött, valamint részben módosította a pályatervet a gazdasági válság következtében kialakult kedvezőtlen helyzet miatt. A koordinátor értékelésében megállapította, hogy bár a döntések rövidtávon lényegében nem érintik kedvezőtlenül a projekt kimenetelét, azonban kiemelte, hogy hosszú távon nem kerülhetőek el az eredeti beruházások.

 

10.Kutatás

Éves kutatási jelentés

Az Európai Kutatási Térség szakértői Testülete kiadta első éves jelentését az Európai Kutatási Tér (EKT) teljesítményének értékeléséről és jövőbeli perspektíváiról. „Az Európa felkészítése az új reneszánszra” címet viselő dokumentum hat területet jelöl meg, ahol 2030-ig komoly előrelépésekre van szükség, annak érdekében, hogy az EKT vezető szerepet tölthessen be a kutatás terén a világban. A legfontosabb előrelépésekre az egységes EKT kialakításában, a tudomány és a társadalom közötti kommunikáció megteremtésében, az innovációban a köz- és a magánszektor gazdasági együttműködésének élénkítésében, a kiválóság ösztönzésében, a kohézió megteremtésében, valamint Európa legégetőbb kihívásainak (klímaváltozás, energiaellátás biztonsága, elöregedés) kezelésében van.

Az angol nyelvű jelentés letölthető: 

http://ec.europa.eu/research/erab/pdf/erab-first-annual-report-06102009_en.pdf

 

Újabb támogatás az alacsony kibocsátású technológiák fejlesztésére

Az Európai Bizottság javaslatában (COM(2009)519) további 50 milliárd eurónyi beruházás szükségességét irányozta elő a következő tíz évben az alacsony széndioxid-kibocsátással járó energiatechnológiák fejlesztésére. Ezt azt jelenti, hogy a jelenleg e célra szánt évi 3 milliárdos költségvetést majdnem a háromszorosára, évi 8 milliárd euróra kellene emelni. A Bizottság szerint a megnövelt finanszírozás ösztönzőleg hatna az európai energia- és éghajlatváltozási politika technológiai pillérérének, a stratégiai energiatechnológiai tervnek (SET-terv) a végrehajtására is. A javaslat alapjául az iparágakkal és a kutatói közösségekkel együtt készített „technológiai útitervek” szolgálnak, amelyek megjelölik azt a hat területet, ahol a kulcsfontosságú alacsony kibocsátású technológiák alkalmazása kiindulópont lehet, amelyek azonban még komoly fejlesztésre szorulnak. Ez a hat terület a következő: szélenergia, napenergia, villamosenergia-hálózat, bioenergia, széndioxid-leválasztás és –tárolás (CLT), valamint a fenntartható atommaghasadás. Az új forrásból a legnagyobb részt, 16 milliárd eurót a napenergia-technológiák fejlesztésére fordítanak, a CLT-kutatások pedig 13 milliárd euró többletköltségvetéssel dolgozhatnak.

A fent említett technológiák fejlesztése és térnyerése különösen fontos Európa számára, hiszen az EU energiafelhasználásának 80%-a foszilis tüzelőanyagokból áll, s a felhasznált energia több mint fele harmadik országból származik.

11. Regionális politika

Újabb lépés a Duna stratégia felé

Az OPEN DAYS (Nyílt Napok), az Európai Unió legnagyobb, régiók és városok számára rendezett éves tanácskozásán újabb előre lépés történt a Duna stratégia megvalósulása irányába. A konferenciasorozaton a Duna stratégia lehetséges résztvevő régiói egy, már létező együttműködések és hálózatok keretében gyűjtött gyakorlati tapasztalataikra épülő konkrét cselekvési területeket tartalmazó jelentést mutattak be és adtak át az Európai Bizottságnak. A javasolt intézkedések a közlekedési infrastruktúra kiépítésáre, a határokon átnyúló árvízvédelmi együttműködésre, a közösségi fenntartható idegenforgalmi koncepciókra és a regionális kulturális munkára vonatkoznak. Ugyanakkor a jelentés rámutat arra a problémára is, hogy a jelenleg érvényben lévő 2007-2013 közötti támogatási időszakban a Duna-medence régiói két, egymást átfedő támogatási területbe tartozik, s felhívja a figyelmet arra, hogy a régió-együttes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához egységes transznacionális európai támogatási területként kell figyelembe venni. 

 

12.Vállalkozásfejlesztés és ipar

Ösztönzés a kkv-k támogatására

Az Európai Bizottság a Régiók Bizottságával együtt megalapította a Vállalkozóbarát Európai Régió díjat annak érdekében, hogy ösztönözze a helyi és regionális hatóságokat, hogy még több kedvező lehetőséget teremtsenek a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára. Günter Verheugen a vállalkozásokért és iparért felelős biztos kiemelte az újonnan alapított díj jelentősségét, mivel az a gazdasági válság következtében még hátrányosabb helyzetbe kerülő kkv-k terheit hívatott javítani. A díj által teremtett lehetőség újszerűsége abban rejlik, hogy a kkv-khez való legközelebbi hatósági szinteket célozza meg. Az Európai Unióban a kkv-k 98%-a  kifejezetten helyi szinten működik és sok esetben nagyon erős társadalmi-gazdasági kötődésekkel bír regionális szinten. A díjat első ízben 2010 februárjában ítélik oda, amelyre a következő év január 15-ig lehet pályázni.

13.Versenypolitika

 

 

 

IV. Heti összefoglaló

 

Csehországé a felelősség

Miután október 2-án a Lisszaboni Szerződésről második alkalommal megrendezett ír népszavazás pozitív eredménnyel zárult, s ezután korábbi ígéretéhez híven Lech Kaczinyski lengyel államfő szombaton ünnepélyes keretek között aláírta a dokumentumot, az ír és a lengyel ratifikáció befejeződött. Most mindenki Csehországra, mint egyedüli renitens tagállamra fordítja figyelmét, ahol a folyamat teljessé válásához hiányzik még az államfő kézjegye. Bár a cseh parlament már elfogadta a dokumentumot, jogi akadályba ütközött annak aláírása, mert az Alkotmánybírósághoz keresetett nyújtott be néhány szenátor a szerződés és a cseh alkotmány összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A hétvégén azonban a cseh elnök, Václav Klaus újabb aggodalomra okot adó bejelentést tett, kijelentette ugyanis, hogy csak abban az esetben írja alá a dokumentumot, amennyiben mentességet kap országa az Alapjogi Charta hatálya alól. Az indoklás szerint Csehország így kívánja elkerülni, hogy a II. világháborút követően kitelepített szudétanémetek Strasburgban visszakövetelhessék elkobozott tulajdonaikat.

 

Közös légtér kialakítása Grúziával

Az Európai Unió megkezdte a tárgyalásokat Grúziával a közös légtér kialakítására. A végső cél az Európai Unió és déli valamint keleti határai mentén található partnereinek összefogása azzal a szándékkal, hogy a piaci műveletekre vonatkozó közös szabályokat fogadjanak el. A közös légtér létrehozása, az európai légiközlekedési ágazat további gazdasági fejlesztésének egyik fontos lépése. A Közösség határain túlnyúló nemzetközi forgalom 19%-át teszik ki a szomszédos országokban található célállomásokra irányuló járatok, ami csak kevéssel marad el az észak-amerikai piacokra irányuló forgalomtól. Ezen politika egyik sarokpontja a Grúziával folyó tárgyalás, mert az ország és az EU között zajló személy- és teher légiforgalom 2004. óta dinamikusan, 14 %-kal növekedett, jelentős mértékben erősítve a gazdasági kapcsolatokat.

 

200 millió eurós kölcsön Szerbiának

Az Európai Bizottság 200 millió eurós kölcsön formájában megvalósuló támogatás nyújtását javasolta Szerbiának. A Tanácsnak tett javaslat az augusztusban már az előcsatlakozási pénzügyi eszköz keretében odaítélt 100 millió eurót egészítené ki, s csupán a gazdasági válság okozta problémák megoldására lenne felhasználható. A javasolt újabb támogatást az indokolja, hogy az IMF előrejelzése szerint 2009-ben Szerbia GDP-je 4,5 %-os csökkenést fog elérni, a s a hiány meghaladja majd a GDP 4,5 %-át.

 

Újabb lépések a folytatódó tejválság megoldására

A folytatódó tejválság megoldására az Európai Bizottság két újabb javaslatot terjesztett a Tanács elé, amelyről az agrár miniszterek jövő heti ülésükön fognak szavazni. A két adminisztratív intézkedés közül az első lehetővé tenné, hogy a tejszektor mostanihoz hasonló mértékű piaci zavarai esetén a Bizottság saját hatáskörében hozhasson döntéseket, megspórolva a rendes eljárás hosszadalmassága miatt elvesztett időt. A másik kezdeményezés a tejkvóták leadására vonatkozó szabályokat módosítaná a 2009/2010-es és a 2010/2011-es piaci időszakban oly módon, hogy a termeléssel felhagyó gazdaságok által az államnak pénzért cserébe leadott és a nemzeti tartalékba bekerülő kvótákat nem számítanák be átmenetileg a nemzeti kvótákba, amikor eldöntenék, hogy kvótatúllépésért büntetést fizettetnek-e a termelőkkel. Az államnak átadott kvótákat a tagországok az ágazat szerkezetváltására használhatnák fel. A szakértők szerint az újabb intézkedések csupán felületi kezelést nyújtanak, s nem oldják meg az ágazat problémáját, amely a felvásárlási árak 1992-es szintre való visszasüllyedéséből származnak. Becslések szerint év végére az európai  tejszektor vesztesége eléri a 10 milliárd eurót.

 

A „Play to Stop” utolsó állomása Koppenhága

A befejező állomásához érkezik a „Play to Stop” kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság indított ez év nyarán. A program  keretében televíziós hirdetések, internetes közvetítések, játékok és egyéb írott és médiaprogramok foglalkoznak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, és három koncertre is sor kerül jelentős nemzetközi művészek fellépésével. A szeptember 19-i budapesti rendezvényt követően az utolsó koncertre december 7-én, az ENSZ klímakonferencia nyitónapján kerül sor. A kampány célja, hogy a csúcsértekezlet előtt nagyobb tudatosságra ösztönözze a fiatalokat az éghajlatváltozás jelentette veszélyekkel kapcsolatban, és ráébressze őket arra, milyen fontos, hogy az Európai Unió maga is reagáljon az e veszélyek jelentette kihívásra.