0
ÉVFORDULÓK – EMLÉKNAPOK
I2. 100 ÉVE SZÜLETETT ERDEY LÁSZLÓ
Szegeden született Erdey László (1910-1970) világszerte ismert kétszeres Kossuth-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus a modern analitikai kémia megteremtője. Munkásságával egyaránt gazdagította a termikus, a térfogatos és a súly szerinti analízis, a spektrálanalízis és az analitikai kémia elméletét. Nagy szerepet játszott az egész hazai kémiai kutatás megszervezésében. Ő volt a BME önálló Vegyészmérnöki Kar első dékánja. Közel ötszáz közleménye, illetve tanulmánya jelent meg hazai ás külföldi szaklapokban.
14. 130 ÉVE SZÜLETT LUX KÁLMÁN
Bikáson született Lux Kálmán (1880-1961) Ybl-díjas építész, restaurátor, aki részt vett a Vajdahunyad vára restaurálási munkáiban. Tervei szerint épült a lillafüredi Palota Szálló, Nevéhez fűződik a kassai Miklós börtön, Orbán-torony ás az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása. 1950-ben a BME tanárává nevezték ki.
15. 150 ÉVE SZÜLETETT KREMENECZKY JÁNOS
Odesszában született Kremeneczky János (1850-1934) gyáralapító, az elektronikai ipar úttörője. Bécsben Egger Bélával 1882-ben megalapították az Első Osztrák-Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalatot, ahol szénszálas izzólámpákat gyártottak. 1913-ban Budapesten megalapította a Magyar Wolfram Lámpagyárat. A naggyá fejlesztett, gyártási ágait állandóan bővítő üzem 1924-ben az Orion Villamossági Rt. nevet vette fel.
I6. 150 ÉVE SZÜLETETT HERZOG FÜLÖP FERENC
Bécsben született Herzog Fülöp Ferenc (1860-1925) építészmérnök. A bécsi műegyetem elvégzése után a 90-es években Budapesten telepedett le. Schickedanz Alberttel társult, közösen tervezték és építették a millenniumi emlékművet, az új Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot.
24. 150 ÉVE SZÜLETETT CZAKÓ ADOLF
Pesten született Czakó Adolf (1860-1942) hídépítő mérnök, műegyetemi tanár A csúszó lap egy tulajdonságáról a támasztott földtest egy speciális határolása esetén című értekezését a Mérnök Egylet 1888-ban Hollán-pályadíjjal jutalmazta. A hazai építőanyagokkal kapcsolatos kutatásai is igen fontosak voltak építőiparunk számára. A hídszerkezetek méretezéséhez és súlyszámításához évtizedeken keresztül használták a Czakó-féle táblázatot.
27. 150 ÉVE SZÜLETETT KAJLINGER MIHÁLY
Pesten született Kajlinger Mihály (1860-1924) gépészmérnök, vízépítő mérnök. 1896-1923 között a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója volt, irányításával készültek el a budai vízátemelő telepek és medencék, valamint a kőbányai vízműtelep és víztorony. Kutató feltárással a Szentendrei-sziget felső részének vízben gazdag kavicsrétegeire alapozta a főváros vízellátását. Új területeket vont be a vízellátásba, s a budai hegyvidék nagy víznyomását közbenső medencék beiktatásával csökkentette. Az elpocsékolt víz megfogására indított több évtizedes harcának eredményeképpen 1921-ben bevezették a vízfogyasztásmérőket.
28. 75 ÉVE SZÜLETETT BÁRSONY ANDRÁS
Budapesten született Bársony András (1935-1984) villamosmérnök, főiskolai tanár. Az Egyesült Izzólámpa ás Villamos Rt-ben dolgozott. Tudományos munkái és publikációi jelentek meg német nyelven is az ipari folyamatok méréstechnikájával, műszerezettségével, mérési adatgyűjtéssel és adatfeldolgozással kapcsolatban.
29. 150 ÉVE SZÜLETETT ZSIGMONDY ÁRPÁD
Pesten született Zsigmondy Árpád (1860-1924) bányamérnök. 1881-ben az osztrák-magyar államvasutak Oravica-Resica vidéki bányászatának szolgálatába lépett. 1904-ben az államvasutak összes bányáinak főfelügyelője, az aninai ás a resicai bányászat műszaki vezetője lett. Számos cikke, tanulmánya jelent meg hazai ás külföldi szakfolyóiratokban.
MÁRCIUSI ELŐZETES :
2. 140 ÉVES A BUDAVARI SIKLÓ
A kor kimagasló műszaki megoldásaként, 1870-ben e napon üzembe helyezték a budai Várba vezető gőzsiklót. A lépcsőzetesen egymás fölé helyezett fülkék egyedülálló megoldásnak bizonyultak, és ez lett a legjelentősebb műszaki nevezetesség, amelyet a nemzetközi szaksajtó is nagy érdeklődéssel tárgyalt. A Budai Hegypálya néven megnyílt létesítményt Juraszek Ödön ás Wohlfarth Henrik tervezte. Az 1945-ben elpusztult közlekedési eszközt újjáépítették, ás 1986. június 4-én nyílt meg Budavári Sikló néven.
6. 75 ÉVES AZ ORSZÁGOS MAGYAR MŰSZAKI MÚZEUM
Hazánkban 1808-tól működött a Magyar Nemzeti Múzeum Technológiai Osztálya, majd 1883-tól a kortárs ipari kutatást is felvállaló Technológiai Iparmúzeum. Ez az intézmény 1924-ben a Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet nevet vette fel. 1935-ben e napon alakult meg az Országos Magyar Műszaki Múzeum, amelynek alapítója dr. Lósy-Schmidt Ede (1879-1948) építőmérnök, a MÁV főtanácsosa volt. Ő tette működőképessé e gyűjteményt, amely a Déli vasút Mészáros utcai igazgatóság épületében kapott helyet.
7. 30 ÉVE ADTÁK KI AZ ELSŐ MAGYAR ATOMTÖRVÉNYT
1980. március 7-én az Országgyűlés elfogadja az első atomtörvényt, ami a rendkívül szigorú követelmények jogi alátámasztását jelentette hazánkban. A jelenleg érvényben lévő 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról váltotta fel az 1980. évi I. törvényt.
Összeállította: Sipos László
Forrás: MÉRNÖK ÚJSAG 2010. február