Európai Unió Tanácsa (EiUT) – a tagállamok szakminisztereinek ülései

2009. október 26-27.: általános ügyek és külkapcsolatok tanácsülés

            Fő témák: felkészülés az Európai Tanácsülésre

2009. október 29-30.: Európai Tanácsülés (állam- és kormányfők ülése)

Fő témák: a Lisszaboni Szerződés ratifikációja, koppenhágai klímacsúcs, gazdasági válság, Balti-tengeri regionális stratégia elfogadása, illegális bevándorlás

 

Európai Bizottság (EiB)

www.ec.europa.eu

2009. október 28-29.: 2010 A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem európai évének elindítása

2009. október 28.: az Európai Bizottság közzéteszi jelentését a Strukturális Alapok felügyeletében végzett tevékenységéről (Regionális politikai Főigazgatóság, Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőségi Főigazgatóság)

2009. október 28.: az Európai Bizottság közzéteszi az érdekképviseleti szervezetek online névjegyzékének frissített változatát

2009. október 28.: az Európai Bizottság közzéteszi a könnyű kereskedelmi célú járművek széndioxid-kibocsátására vonatkozó jogszabálytervezetét

2009. október 28.: az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának első évi előadása

2009. október 29.: EU Pénzügyi Nap a KKV-knek (Pozsony) (Vállalkozáspolitikai és ipari Főigazgatóság)

 

 

      Európai Parlament

www.europarl.europa.eu

2009. október 26-31.: választókerületi hét ( a képviselők a választókerületi feladataikat látják el)

 

Soros elnökség – Svédország

www.se2009.eu

2009. október 26-27.: A jövő közúti közlekedése – biztonságos és környezetbarát c. konferencia (Göteborg)

2009. október 26-27.: Miniszteri ülés a Transz-atlanti gazdasági Tanács, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között (Washington D.C.)

2009. október 28.: Európai Unió – Oroszország Trojka ülés (Brüsszel)

2009. november 1-5.: Molekuláris tudományok a napenergia technológia-fejlesztések szolgálatában c. konferencia (Sigtuna)

 

 

Egyéb szervezetek

2009. november 3.: Távfűtés – Koppenhága felé c. konferencia (International Energy Agency) (Koppenhága)

http://www.copenhagenenergysummit.org

 

 

 

II. Dokumentumtár

 

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonata

2009. október 19-25. 

Forrás: www.eur-lex.europa.eu

1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat)

 

1.1. Európai Parlament és Tanács

• ·                     A Tanács 989/2009/EK rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 661/2008/EK rendelet módosításáról 
• ·                    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/114/EK irányelve a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló 87/372/EGK tanácsi irányelv módosításáról 
• Az Európai Parlament és a Tanács határozata 2009/764/EK az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felhasználásáról, összhangban a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával 

 

1.2. Európai Bizottság

• ·                     A Bizottság 976/2009/EK rendelete a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hálózati szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról
• ·                     A Bizottság határozata 2009/765/EK Franciaországnak a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében gépjárműadó alóli mentesség iránt benyújtott kérelméről
• ·                     A Bizottság határozata 2009/766/EK a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek részére történő harmonizálásáról 
• ·                     A Bizottság határozata 2009/767/EK az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról
• ·                     A Bizottság határozata 2009/782/EK a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti és évenkénti összegének meghatározásáról szóló 2006/636/EK határozat módosításáról
• ·                     A Bizottság ajánlása 2009/784/EK a forrásadó-mentességi eljárásokról 

 

1.3. Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

• A Tanács 2009/747/KKBP határozata az Európai Unió Műholdközpontjának személyzeti szabályzatáról

 

2. Tájékoztatások és közlemények (Hivatalos Lap C-sorozat)

             

            2.1. Tájékoztatások

• A Számvevőszék tájékoztatása 2009/C 254/01 a független ellenőr jelentése a Számvevőszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról

 

            2.2. Vélemények

• A Bizottság véleménye 2009/C 250/05 a francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján
• A Bizottság véleménye 2009/C 251/01 az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban a franciaországi Chooz B atomerőmű radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó módosított tervről

 

3. Bírósági döntések (Hivatalos Lap C-sorozat)

 

 

 

III. Szakpolitikai figyelő

1. Belső piac és szolgáltatások

Az Egységes Európai Piac újraindítása

Az Európai Unió életében szimbolikus dátumként szereplő 1992. húszéves évfordulójához közeledvén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az újraválasztási programjának megfelelően szakértőt kért fel az Európai Egységes Piac (EEP) újraindításának részleteit kidolgozó jelentés elkészítésére. A feladattal Mario Montit, a Bocconi Egyetem rektorát bízta meg, aki 1995-1999 között belső piacért, pénzügyi szolgáltatásokért és adópolitikáért felelős biztos volt, majd 1999-2004 között pedig a versenyképességért volt felelős.

Az EEP felülvizsgálatára annak érdekében van szükség, hogy az képes legyen szembeszállni a gazdasági nacionalizmus kihívásával, s, hogy maximálisan ki tudja használni a benne rejlő potenciált. A jelentés, az új Európai Bizottság stratégia célkitűzését, az EEP újraindítását ajánlásokkal és választási lehetőségekkel fogja segíteni.

 

A GSM-frekvenciák lehetőségeinek bővítése – az európai távközlési piaci verseny élénkítése

Az Európai Unió új intézkedéscsomagja (2009/114/EK, 2009/766/EK) a jövőben minden harmadik generációs mobilkészülék számára lehetővé teszi a GSM- és az UTMS-rendszerek együttes alkalmazását a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es GSM-frekvenciasávban. Az új, időszerűbb szabályozásnak köszönhetően az európai távközlési piaci verseny is élénkülni fog azáltal, hogy a szolgáltatók a hagyományos GSM-szolgáltatásokon felül ugyanabban a sávban, gyorsabb, pán-európai szolgáltatásokat – többek között mobilinternet-szolgáltatást – tudnak majd kínálni. Viviane Reding távközlési biztos szerint az új uniós jogszabályok biztosítják a mobilszolgáltatásokhoz szükséges rádióspektrum újrafelosztásának lehetőségét, s akár 1,6 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhetnek a távközlési iparágban azáltal, hogy csökkennek a hálózatok kiépítésének és üzemeltetésének költségei.

Az új jogszabályok továbbá a 900 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó frekvenciakiosztás kiigazítását is egyszerűbbé teszik, lehetőséget teremtve akár még újabb, negyedik generációs nagysebességű szélessávú technológiák alkalmazására is.

2. Energia

Első gyakorlati lépés az Északi Áramlat felé

Dánia elsőként adta meg az építkezési engedélyt az Északi Áramlat gázvezeték számára. A döntés a projektért felelős tisztségviselő szerint „nagyon jó jel”, és ennek köszönhetően elképzelhetőnek tartja, hogy az építkezés 2010-ben elkezdődjön, ugyanakkor hozzátette, hogy Dánia, mint magas környezetvédelmi előírásokkal és a part menti vezetékek terén tekintélyes tapasztalattal rendelkező ország megfelelő biztosítékot adott a projekt technikai és környezetvédelmi minőségét illetően. A hasonló építkezési engedélyek kibocsátása még Oroszország, Németország, Finnország és Svédország részéről szükséges. Németország, Dánia és Oroszország egyaránt hasznot húznak a tranzit díjakból, mivel a vezeték az ő felségvizeiken keresztül halad át. Svédországra és Finnországra azonban ez nem igaz, mivel az ő esetükben az ország kizárólagos gazdasági övezetén megy keresztül, s a nemzetközi jog szerint ez esetben nem lehet tranzitvámot kivetni. A finn kormány vagy október 29-én, vagy november 5-én fog döntést hozni az ügyben. A svéd kormány még nem határozott meg pontos dátumot, de Stockholm várhatóan legkésőbb az év végéig választ ad. Ami Oroszországot és Németországot illeti, mindkét esetben nehézkes eljárás várható.

 

3. Egészségügy és munkabiztonság

A munkahelyi biztonság romlásától tartanak a munkavállalók

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közvélemény-kutatása szerint tíz európaiból hat azt várja, hogy a globális gazdasági visszaesés ront a munkakörülményeken, különösen a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet illetően. A válaszadók jelentős többsége, 75%-a mindegyik tagállamban úgy véli, hogy a megbetegedéseket bizonyos mértékben az emberek munkája okozza. Az Ügynökség jelentős problémaként értékeli, hogy a gazdasági válság hatására a szervezetek egyre nagyobb arányban hagyják figyelmen kívül, vagy minimalizálják a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jelentőségét. Egyre több esetben vezsik fontolóra a társaságok a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos beruházásaik csökkentését. A bizakodásra okot adó hír az, hogy az emberek számos tagállamban (különösen az EU-15 országaiban) jól tájékozottnak tartják magukat a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatban, és a válaszadók 57%-a véli úgy, hogy a munkahelyi egészség és biztonság szintje javult az elmúlt öt évben.

Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete

A múlt héten megrendezett Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hét fő témája a takarítók körében előforduló munkahelyi betegségek számának csökkentése volt. Az EU-OSHA által szervezett rendezvényen, a kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges Munkahely kampány második évében a kampány üzeneteinek ágazati szintű átadására összpontosítottak. Az EU-ban mintegy 3,6 millióan dolgoznak a takarítási ágazatban. Minden vállalatnak szüksége van takarítókra, de a takarítás csak ritkán számít fő tevékenységi területnek, ezért általában alacsony prioritást kap, és gyakran kiközvetítik. Az ágazatot takarítási alvállalkozások uralják, köztük sok kisvállalkozással, amelyeknek olyan hevesen kell versengeniük egymással, hogy az egészségvédelem és a biztonság nem feltétlenül jelent fő prioritást számukra. az EU-OSHA a takarítással kapcsolatban két új kiadványt tett közzé, amelyek hangsúlyozzák a kifejezetten a takarító munkavállalókat érő kihívásokat, beleértve a munka nyilvánosság általi csekély elismertségét, a szokásos munkaidő lejárta utáni munkavégzést, és a veszélyes anyagoknak való kitettséget. Az EU-OSHA, hogy a takarítási ágazat számára a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban célzott és elérhető tanácsot adjon, kiadott egy videót is, amely egy esettanulmányt mutat be egy igazi munkavállalóról, aki egy, a takarítóknál gyakran előforduló betegségben (váz és izomrendszeri betegségek) szenved, és elmagyarázza, milyen intézkedéseket kell hozni a probléma elkerülés érdekében. Hasonló videók az építőipai, szállodaipari, éttermi és élelmezési ágazattal kapcsolatban is elérhetők, amelyek szintén nagy kockázatnak kitett területeknek számítanak.

A tájékoztatók és a videó-anyagok letölthetők angolul:

http://osha.europa.eu/hu/en/press/photos/topics

 

4. Erdőgazdálkodás

200 millió eurós hitel az Európai Beruházási Banktól

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak, hogy a magyar kormány teljesíteni tudja az erdővédelmi és az erdőgazdálkodást fejlesztő projektek társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségét. A kölcsönt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében meghirdetett alábbi projektekhez használhatja fel Magyarország: a klímaváltozáshoz, erdőgazdálkodás szerkezetátalakításához, az erdészet korszerűsítéséhez, a biodiverzitás megőrzéséhez valamint a talaj- és vízmenedzsmenthez kapcsolódó pályázatoknál. Az ÚMVP keretén belül felhasználható összeg mellett további 150 millió euró értékű kölcsönt kapott a kormány, amelyet a Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programra vonatkozóan. 1990 óta ezzel a két újabb kölcsönnel a Magyarországnak nyújtott EBB-támogatás elérte a 10,6 milliárd eurót.

 

5. Gazdasági- és pénzügyek

Egyenlőre nem szüntethetőek meg a gazdaság állami támogatásai

Az Európai Unió pénzügyminiszterei október 20-án luxembourgi tanácsülésükön megállapították, hogy bár a gazdasági visszaesés megtorpanása, a pénzügyi piacok stabilizálódása és a növekvő bizalom ígéretesnek mondható, az élénkülés továbbra is sérülékeny egyelőre, ezért nem időszerű a gazdaság állami támogatásának megvonása. Ugyanakkor kimondták az ösztönző politikákból való kilépés összehangolt stratégiájának szükségességét, annak érdekében, hogy a következő két évben valamennyi tagállam megkezdhesse az államháztartás helyzetének javítását. Ennek az országok között kidolgozandó összehangolt stratégiának, meg kell felelnie az EU Stabilitási és Növekedési Paktumában foglalt költségvetési szabályoknak. Amennyiben tovább folytatódik és fokozódik az élénkülés, legkésőbb 2011-ben valamennyi tagállamnak meg kell kezdenie a költségvetés konszolidációját, azaz az államháztartási hiány és az államadósság-felhalmozás csökkentését. Ezen intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy gyors ütemű változást eredményezzenek: a legtöbb tagállamnak a GDP 0,5 %-át meghaladó éves csökkenést kell elérnie.

Az ülésen megállapodás született egy új, az európai pénzügyi rendszer felett őrködő makrogazdasági felügyeleti intézmény létrehozásáról. Az új intézmény, az Európai Rendszerkockázati Tanács a jövőben rejlő globális pénzügyi kockázatok előre jelzésével és megoldások kidolgozásával fog foglalkozni.

 

A Tanácsülés következtetései angolul letölthetőek:

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/110612.pdf

 

6. Információs társadalom és média

Elektronikus együttműködés a közigazgatási intézmények között

A korábbi két programot (IDA, IDABC) követően életbe lépett a 2010-2015 között működő Együttműködési Megoldások az Európai Közigazgatás számára (ISA) c. programról szóló jogszabály (2009/922/EK), amelynek összköltségvetése eléri a 164 millió eurót. Siim Kallas igazgatási ügyekért felelős biztos úgy fogalmazott, új lendületet fog adni azon erőfeszítéseknek, hogy az Európai Unió elektronikus határoktól mentessé váljon.

Az ISA program elősegíti a határokon- és szektorokon átnyúló elektronikus kommunikációt a közigazgatási intézmények között, azáltal, hogy biztosítja az elektronikus közszolgáltatások átadását. A program alapvetően négy területre fókuszál, az együttműködések közös kereteinek meghatározására (politikák, stratégiák, útmutatók, módszertanok), újrafelhasználható általános eszközök (platformok, közös alkotóelemek), közös szolgáltatások (működési alkalmazások, infrastruktúrák), ICT-alkalmazások elemzése.

 

Bővebb információ angolul: 

http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7706

 

Konzultáció a kreatív on-line tartalmak digitális piacáról

Az európai digitális menetrend kialakításának részeként a Kreatív tartalom egy egységes európai digitális piacon: A jövő kihívásai c., Európai Bizottság által kiadott vitaanyag a könyvek, zene, filmek és videojátékok egységes piacának megteremtéséhez szolgáló iránymutatásokat fogalmazott meg.  Európában a kulturális és kreatív ágazat évi több mint 650 milliárd eurós forgalmat bonyolít és az EU GDP-jéhez 2,6%-kal, a foglalkoztatáshoz pedig több mint 3%-kal járul hozzá. A kreatív on-line tartalom határok nélküli, egységes piaca révén megnégyszereződhetnek a kreatív tartalom kiskereskedelmi forgalmából származó bevételek. A vitaanyagra építve a Bizottság a jogtulajdonosok, a fogyasztók és a kereskedelmi felhasználók bevonásával nyilvános konzultációt indított a felmerülő kihívások lehetséges európai szintű megválaszolásáról folyó vitába 2010. január 5-ig.

A bizottsági vitaanyag szerint az internetes kreatív tartalom valódi belső piacának megteremtése érdekében három további területen van szükség jogszabályalkotásra, az ellentételezésekre vonatkozóan, a fogyasztók birtokában lévő jogszerű eszközök területén, illetve az egyenlő versenyfeltételek esetében.

 

A vitaanyag angolul elérhető:

http://ec.europa.eu/avpolicy/docs/other_actions/col_2009/reflection_paper.pdf

7. Környezetvédelem                            

Útban az ökohatékony gazdaság felé – sikeres Környezetvédelmi Tanácsülés

Az október 21-én megtartott luxembourgi Környezetvédelmi Tanácsülés a várakozásoknak megfelelően, eredményesen zárult, számos kérdésben sikerült megállapodásra jutni a szakminisztereknek. A tanácskozás végén elfogadott következtetések legfontosabb része kimondja, hogy a 2010 utáni lisszaboni menetrend tervezésekor a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, s élni kell a fenntartható fejlődés és az ökohatékony gazdaság összekapcsolásának lehetőségével. A dokumentum többek között foglalkozik a 2050-es széndioxid-kibocsátás csökkentési tervekkel, amelyekre vonatkozóan 80-95%-os mértéket javasol, ajánlásokat tartalmaz a légi- és a tengeri közlekedési szektorok Koppenhágai Megállapodásba való bevonására, továbbá indítványozza, hogy az előbbi 10, az utóbbi 20%-os kibocsátás-csökkentést érjen el 2050-re.

Az ülés másik fontos témája két uniós irányelv, az elektromos és elektronikai készülékek hulladékairól (WEEE), és az elektromos és elektronikai készülékek veszélyes összetevőinek felhasználásáról (RoHS) szóló jogszabályok felülvizsgálata volt.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elismerően nyilatkozott a tanács kereskedelmi hajók szétbontására vonatkozó javaslatáról, amely jogszabály megalkotását javasolja, az Európai Unió tagállamainak zászlai alatt közlekedő hajók szétbontásának környezetvédelmi előírásaira vonatkozóan.

 

A Tanácsülés következtetései letölthetőek angol nyelven:

http://www.consilium.europa.eu/App/NewsRoom/related.aspx?bid=89&grp=15769&lang=HU&cmsId=339

 

Európa Zöld Fővárosa díj 2012-2013.

2010. Stockholm és 2011. Hamburg után az Európai Bizottság a 2012-2013-as év új Zöld Fővárosát keresi. Európa lakosságának négyötöde városokban él, s életük minőségét közvetlenül befolyásolja a városi környezet állapota. A díjat olyan város kapja meg, amely következetesen magas környezetvédelmi előírásoknak felel meg és elkötelezte magát a környezet állapotának javítása mellett. A 2006-ban alapított díjra minden, legalább 200.000 lakossal bíró uniós város nevezhet, amennyiben megfelel a 11 környezetvédelmi kritériumnak, amelyek többek között a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott hozzájárulásra, a hulladékkeletkezésre és kezelésre, a természetvédelemre és a biológiai sokféleségre, a közlekedésre, valamint a levegő- és vízvédelemre vonatkoznak. A pályázási határidő 2010. február 1.

 

Bővebb információ:

www.europeangreencapital.eu

 

8. Közlekedés

Transz-európai Hálózatok éves konferenciája

Október 21-22. között Nápolyban rendezték a Transz-európai Hálózatok (TEN-T) éves konferenciáját, amelynek mottója „A Transz-európai hálózatok jövője: hidak építése Európa és szomszédai között” volt. A közlekedési szektor igen jelentős szerepet tölt be az EU gazdaságában, az Unió GDP-jének 7%-át biztosítja, s a munkaerő 5%-át foglalkoztatja, ugyanakkor azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedéért felelős. A konferencián ismertették a 30 kiemelt projekt megvalósításának jelenlegi állapotát, kihirdették az első támogatási körben támogatott infrastruktúra-fejlesztési beruházásait, illetve két közlekedési-együttműködési megállapodást kötöttek – egyet észak-európai országokkal, egyet az Afrikai Unióval – az Unió szomszédos régióival. A 2020-ig tartó első szakasz 30 kiemelt projektjeihez szükséges beruházások 39-%a megvalósult, mindez 161 milliárd eurós nagyságrendet jelent, amelynek 8,7 %-a, azaz 14 milliárd euró 2008-ban került kifizetésre, tehát  a program a gazdasági válság ellenére is folyamatosan működött, működik. Négy projekt teljes mértékben elkészült, kettő pedig jelenleg zárul le. a TEN-T program jelentőssége a támogatások allokációjában rejlik, ugyanis azok mind a kezdeti nehézségek áthidalásáról szóló tanulmányok elkészítésére, mind pedig a projektmegvalósításra használhatók.

Antonio Tajani közlekedési biztos a konferencia záróbeszédében elmondta, „meggyőződésem, hogy az EU fejlődőképessége a közlekedési infrastruktúra minőségétől is függ, ez utóbbi javításában pedig kulcsszerepet játszik a TEN-T program.”

 

Új közlekedési együttműködés Észak-Európával

Az Európai Unió, Norvégia, Oroszország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország és Belorusszia társulási megállapodást kötött a közlekedés és a logisztika észak-európai dimenziójának fejlesztése érdekében. Észak-Európa egy természeti erőforrásokban gazdag, fejlett ipari szektorral rendelkező terület, azonban a jelentős belső regionális távolságok miatt komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A TEN-T Napok keretében megkötött megállapodás célja, hogy növelje a fő transznacionális közlekedési folyosók számát, s felgyorsítsa a már folyamatban lévő infrastrukturális beruházási projekteket, s megszüntesse a torlódási pontokat. A megállapodás részeként először a felek egy közös akcióterv kidolgozásához kezdenek hozzá a következő hónapokban.

 

Út Afrika felé

Az Európai Bizottság az Euro-Afrikai Közlekedési Fórumon bejelentette, akciótervet dolgoz ki a két kontinens közötti közlekedési összeköttetések fejlesztésére és megerősítésére. Bár Afrikának meg lenne a lehetősége, hogy az Unió fontos kereskedelmi partnerévé váljon, azonban gyenge közlekedési infrastruktúrája és szolgáltatásai megakadályozzák a kontinens gazdasági fejlődését. Mindezek miatt Afrika számára kiemelkedően fontos egy hatékony közlekedési rendszer kiépítése, amelyben az Unió transz-európai hálózatok kiépítése és fejlesztése során megszerzett ismeretei és tapasztalatai jelentős segítséget biztosíthatnak. Az EU-Afrika Infrastrukturális Együttműködés ezért kiváló platformot fog biztosítani az afrikai közlekedési fejlesztések irányvonalairól folyó tárgyalások számára.

 

Magyar projekt az első TEN-T támogatások között

Az Európai Bizottság válságkezelésének kulcselemeként közzétette azoknak a projekteknek a listáját, amelyek elsőként részesülhetnek közösségi támogatásban az európai közlekedés alapvető infrastruktúráinak fejlesztését szolgáló, 500 millió euró összértékű beruházások végrehajtásához. A bejelentett finanszírozással az EU Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország különböző projektjeinek megvalósításához járul hozzá. A TEN-T program második körben további projekteket is finanszíroz majd: ezeket még ez év végéig megnevezik.

A jelentős mértékű támogatások szükségességét az adja, hogy a tagállamok közötti forgalom 2020-ra várhatóan megkétszereződik.

Magyarország a hetedik legtöbb támogatást kapó országként, több mint 7,5 millió euró támogatásban részesül, amelyből a budapesti ferihegyi repülőtereken az összetett schengeni és nem schengeni üzemelés és az utasok zökkenőmentes átszállását szolgáló utasmóló fog épülni.

 

9. Kutatás

Megerősítik az Európai Kutatási Tanácsot

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Kutatási Tanács (EKT) megerősítésére és szervezeti felépítésének korszerűsítésére. Janez Potocnik kutatásért felelős biztos elmondta, az EKT  két és fél évvel a megalakítását követően igazi sikernek könyvelhető el, s tevékenysége az Európai Kutatási Térség egyik legbefolyásosabb elemévé tette. Az intézkedéscsomag tartalmazza az EKT fejlesztési útitervét, amely már középtávú változtatásokat is tartalmaz. A Bizottság rövid távú célként fogalmazta meg, hogy igazgatót nevez ki az EKT Végrehajtó Ügynökségének élére, aki nem csupán magas szintű tudományos, hanem adminisztratív és menedzseri képességekkel is rendelkezik, annak érdekében, hogy az adminisztratív folyamatokat hatékonyan tudja átszervezni és egyszerűsíteni. A középtávú cél a kutatási és innovációs tevékenységek számára egy új, átláthatóbb és hatékonyabb finanszírozási szabályozási mechanizmus kialakítása az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való együttműködésben.

 

Az intézkedéscsomag elérhető angolul:

http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/other_reports_studies_and_documents/commission_communication_on_the_erc_review_-_22_october_2009.pdf

 

10. Regionális politika

 

11. Vállalkozásfejlesztés és ipar

Az Európai Bizottság csökkentette az adminisztratív terhek mértékét

Az Európai Bizottság 2007-ben megfogalmazott javaslata alapján 2012-ig 25 %-kal kell csökkenteni az uniós jogszabályok által előidézett adminisztratív terheket. A Bizottság a múlt héten közzétette jelentését az eddigi eredményekről és ágazati csökkentési tervét 13 kiemelt területre vonatkozóan (COM(2009) 544).

Az uniós adminisztratív terheket csökkentő program összességében 40,4 milliárdos (a becsült teher 33 %-át kitevő) megtakarítást jelent. A program akkor lép hatályba, ha a Tanács és a Parlament a Bizottság valamennyi javaslatát jóváhagyja. Ez a kritérium két, ez év elején tett, nagy horderejű javaslatra is vonatkozik, a hozzáadott értékadóra rendszerének módosítására, amelynek célja az elektronikus számlázás megkönnyítése, amely 18 milliárdos megtakarítást jelent, s a mikro-vállalkozások számviteli kötelezettségek alóli mentesítésére, amely hét milliárdos költségtételnek felel meg.

A jelentés elérhető angolul:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/better-regulation/files/com_2009_544_main_en.pdf

 

 

Újabb Európai Beruházási Banki hitel az Magyar Kereskedelmi Banknak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) a korábbi 50 millió eurós hitelt követően, újabb 100 millió eurós nagyságrendű összeget biztosít a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) Zrt.-nek a kis-és középvállalkozások (kkv-k) valamint mid-cap vállalatok energetikai, környezetvédelmi, infrastrukturális, tudásalapú gazdaságot érintő, ipari, szolgáltatási és turisztikai beruházásainak támogatásához. Az Unió elkötelezett a kelet-európai kkv-befektetések ösztönzésében, ezért az erre szánt 24,5 milliárd eurós keret 45%-át a régió országai kapják.

A most meghatározott hitelből az MKB a 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégeknek, illetve azon mid-cap vállalatokat, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a 3000 főt nyújthat kölcsönt.

Magyarország 1990 óta 10,6 milliárd euró értékben kapott hitelt az EBB-től, amelyből 2,7 milliárd euró értékű volt a kifejezetten kkv-knak szánt támogatás.

 

12. Versenypolitika

13. Vízgazdálkodás

 

IV. Heti összefoglaló

 

A külföldről indított internetes megrendelések 60%-át visszautasítják

Az Európai Bizottság határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló legfrissebb jelentése szerint széles körű probléma, hogy a valamely másik tagállamban on-line vásárolni próbáló európai fogyasztók megrendeléseit visszautasítják. A 11.000. próbavásárlásból álló kutatás megállapította, hogy a fogyasztók a határokon átnyúló tranzakciók 60%-át nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot. A külföldi internetes vásárlás sikerére azonban kettő kivételével az összes országban 50%-nál kisebb volt az esély. Pedig a polgárok számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek legalább 50%-át 10%-kal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon (szállítási költséggel együtt).

 

Hatékonyabb egységes menekültügyi eljárás

Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el a közös európai menekültügyi rendszer két alapelemének, az elismerésről szóló irányelvnek és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvnek a módosítására. A tervezett intézkedések célja, hogy magasabb fokú védelmet kínáljanak az üldöztetés áldozatai számára, eleget téve ezzel az Európai Tanács Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban kifejezett kérésének. Ezzel egyidőben a javaslatok várhatóan fokozzák az EU menekültügyi jogi aktusai közötti összhangot, Unió-szerte egyszerűsítik és megerősítik a védelem érdemi és eljárási szabályait, ezáltal elejét veszik a csalásnak, valamint javítják a menekültügyi eljárás hatékonyságát.

 

Utolsó mentőöv a tejágazatnak

Az Európai Bizottság további 280 millió eurót elkülönítését javasolja a tejágazat megsegítésére, ugyanakkor hangsúlyozta, ez a legutolsó alkalom, hogy a mezőgazdasági szektor kedvéért hozzányúl a költségvetéshez. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos elmondta, a Bizottság ezzel az intézkedéssel elérte azt a határt, amit „egyszerűen nem lehet átlépni”, ha nem akarjuk, hogy a pénzügyi fegyelem megbomoljon. A javasolt támogatást, amely gazdánként ezer eurót jelent, már a 2010-es költségvetésből biztosítják, és az egyes tagállamok kvótákkal korlátozott termelése alapján kerül kiosztásra. A tagállamok egy része, köztük Magyarország is a döntést követően azonban úgy nyilatkozott, a Bizottság intézkedései nem elegendőek a szarvasmarha ágazat problémáinak kezelésére, sőt hosszú távú problémákat is okozhatnak a szektornak.

 

Lehetséges fordulópont a Lisszaboni Szerződés ratifikációjában

Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök szerint a hét végén megrendezésre kerülő, állam- és kormányfők tanácsülésén megoldást találhatnak a cseh elnök által felvetett aggályokra. A ratifikációs folyamat Csehországon kívül minden tagállamban befejeződött, a cseh alkotmánybíróság második állásfoglalása a szerződésről valószínűleg elérhető lesz az Európai Tanács ülése előtt. Amennyiben ismét zöld jelzést kap a dokumentum, akkor a tagállamok vezetőire hárul a feladat, hogy megoldást találjanak a csúcson a Václav Klaus által felvetett kifogásokra is. A cseh köztársasági elnök korábban világossá tette, hogy Prága lengyel és brit mintára mentességet (opt out) akar kapni Európai Unió alapjogi chartája alól, erre azért van szüksége Prágának, hogy a Cseh Köztársaságból 65 évvel ezelőtt kiutasított német családoknak ne legyen lehetősége uniós bíróságokon visszakövetelni a tulajdonukat. Klaus egy hétvégi interjújában ugyanakkor úgy fogalmazott: túlságosan előrehaladt az európai uniós Lisszaboni Szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen állítani, vagy vissza lehessen fordítani elfogadásának folyamatát.

 

Javuló magyar deficit

2008-ban csupán négy tagállam, Ausztria, Bulgária, Hollandia és Magyarország volt képes javítani GDP-arányos államháztartási deficitjének mérlegén. Hazánkban tavaly 3,8% volt a hiány, amely nagymértékű fejlődést mutat a 2007-es 5%-os mértékhez képest. Ausztria 0,2%-kal csökkentve 0,4%-ra javította hiányát, Bulgária 1,8 %-ra, Hollandia pedig 0,7%-ra növelte többletét. Bár hazánkban folyamatosan javul az egyenleg – 2006-ban még 9,3 % volt – , azonban Magyarország még mindig a rosszabbul teljesítő tagállamok sorába tartozik, a 3,8%-os hiánnyal ugyanis a nyolcadik leggyengébben teljesítő ország vagyunk.