Barsiné Pataky Etelka Elnök asszony nevében minden érdeklődő Mérnöki Kamarai taguknak!

Tisztelettel:
Pohankovics András

titkár
Magyar Mérnöki Kamara

 

Barroso esélyei az újraválasztási szavazást megelőzően

Az Európai Parlament Elnökök Konferenciájának (a házelnökből és a frakcióvezetőkből álló testület) döntése alapján szerdán, szeptember 16-án szavaznak a képviselők Strasburgban José Manuel Barroso európai bizottsági elnök újraválasztásáról. Az újabb ötéves mandátum megszerzésében bízó portugál politikusnak azonban a múlt hetet követően a plenáris ülés sem tartogat nyugodt napokat. A több mint 50 oldalas programjának korábbi brüsszeli ismertetése, valamint a frakciókkal való tárgyalásai után Barroso elégedetten nyilatkozott, s a matematikai kalkulációk alapján jó eséllyel indul a szerdai szavazáson, ahol a jelenlevő képviselők 50% +1 szavazatának a megszerzésére van szüksége mandátuma megújításához. Az optimizmus ellenére azonban számos probléma merülhet fel, ugyanis bőven akad olyan frakció, amely egyeltalán nem, vagy nem teljes mértékben támogatja az egyedüli jelöltet. Egyértelmű, hogy a portugál politikus nem élvezi a zöld csoport támogatását, a liberálisok pedig kijelentették, hogy az újraválasztási program „nem volt meggyőző”. A szocialista frakcióval való egyeztetések visszhangja sem volt egyértelműen pozitív, mert bár Martin Schultz elnök elismerően nyilatkozott, a párt európai vezetője Poul-Nyrup Rasmussen elutasítónak mutatkozott, s a meghallgatást követően a parlamenti csoport kiadott egy hét pontból álló „kívánságlistát” is.

 

Tejkoalíció alakult az ágazat megmentésére

Az uniós agrárminiszterek múlt heti találkozóján 16 ország, köztük Magyarország képviselőjének részvételével megalakult az európai „tejkoalícó”, amely közös nyilatkozatban követelt rendkívüli intézkedéseket Mariann Fischer Boel-től, az Unió agrárbiztosától az európai tejtermelőket ért, az árak megfeleződése miatt bekövetkező veszteségek enyhítésére. A nyerstej termelői ára a tavalyi literenkénti 42 centről idén 20-22 centre csökkent. Miközben hazánkban 2008-ban még 95-100 forint volt a termelői ár, addig az idén 50-55 forintra esett vissza. A dokumentum legfőbb kérése a tejkvóták évenkénti fokozatos emelésének megszüntetésére, az intervenciós árak, valamint az exporttámogatások növelésére vonatkoznak. A biztos azonban mindhárom felvetést elvette, mint fogalmazott a júliusi ágazatmentő tervezet, amely októberben kerül végszavazásra, képes lesz megfelelően kezelni a kialakult helyzetet. Gráf József mezőgazdaági és vidékfejlesztési miniszter szerint azonban a

 

bizottsági javaslatok elégtelenek lesznek a problémák kezelésére. A magyar miniszter ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a múlt heti ülésen sikerült megállapodásra jutni a soványtejpor és a sajtok folyamatos piaci intervenciójában, valamint a termelőknek uniós jóváhagyás nélkül nyújtható állami támogatás duplájára, 15 ezer euróra való emeléséről.

 

Előrelépés a magyar-szlovák vitában

A szeptember eleji Szili Katalin vezette négypárti magyar küldöttség után múlt héten Balázs Péter külügyminiszter lobbizott az Európai Bizottságnál egy uniós állásfoglalás kiadása érdekében a Sólyom László köztársasági elnököt ért incidens, valamint a szlovák nyelvtörvény ügyében. Balázs ígéretet kapott Jacques Barrot-tól, a bel-és igazságügyi ügyekért felelős biztostól egy írásbeli válaszra a magyar köztársasági elnök ellen elkövetett diplomáciai lépésre vonatkozóan. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban kollégájához, Leonard Orban többnyelvűségi biztoshoz irányította a külügyminisztert. Az európai Bizottság román tagja azonban korábban már Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére reagálva elmondta a nyelvhasználat tagállami illetékességbe tartozik, ezért ő nem nyilatkozik az államnyelvtörvény kérdésében.

 

Új tárcák az új Európai Bizottságban?

José Manuel Barroso az európai parlament képviselőcsoportjaival folytatott tárgyalásai során bejelentette az új Bizottságban új biztosi posztokat szeretne létrehozni, egy alapvető szabadságjogokért felelős portfóliót és egy európai pénzügyeket felügyelő pozíciót. Az alapvető emberi jogok biztosításának jövőbeli bizottsági felelőse a magyar néppárti delegáció sikereként is értékelhető, hiszen a szlovák államnyelvtörvény, illetve a Sólyom László köztársasági elnököt ért diplomácia incidenst követő brüsszeli fellépésük egyik sarkalatos pontja volt ezen biztosi poszt megteremtése.
A jelenlegi Bizottságban már létezik egy – Barroso mostani javaslatához hasonló területen működő – jogérvényesülésért, szabadságért és biztonságért felelős biztosi poszt. A jelenleg Jacques Barrot által betöltött pozíciót azonban számos kritika érte, ugyanis sokak szerint az érintett „tárca” túlságosan nagy területet fed le, emiatt nem volt képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. E biztos portfóliójába tartozik például az adatvédelem, a bevándorlás és a bevándorlók jogainak kérdése, mely az elmúlt időben – különösen az Olaszországba érkező nagy számú roma és afrikai bevándorló miatt – került előtérbe.
Az alapvető emberi jogok biztosítása mellett Barroso a jelenlegi pénzügyi válság utóhatásainak enyhítését is a következő Bizottság egyik fő feladatának tartja, ezért kezdeményezné egy európai pénzügyi felügyelő kinevezését is, bár e poszt létrehozása a tagállamok támogatásától is függ.

 

Újabb lépés a német ratifikáció felé

A német alsóház kedden zöld utat adott azoknak a törvényeknek, amelyek a német alkotmánybíróság szerint elengedhetetlenek a Lisszaboni Szerződés németországi ratifikációjának teljessé tételéhez. Mint ismeretes a dokumentumot a parlament már korábban elfogadta, azonban az alkotmánybíróság júniusi döntésében úgy határozott, hogy bár a Szerződés összhangban van a német alkotmánnyal azonban nem biztosít megfelelő jogköröket a nemzeti parlamentek számára a brüsszeli döntéshozatalban való részvételre, így a köztársasági elnök mindeddig nem írta azt alá. A héten azonban az alsóházban négy, biztosítékként szolgáló törvényt fogadtak, amelyek ezen a héten kerülnek a felsőház elé. Amennyiben a második szavazás is sikerrel zárul, Horst Köhler államfő még szeptember 27-e előtt aláírhatja a dokumentumot.

II. Jövő heti előrejelző

 

1.Európai Unió Tanácsa (EiUT)

 

–          2009. szeptember 14-15: Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa

                                                              i.      főbb téma: energia-ellátás biztonsága

–          2009. szeptember 17.: informális Európai Tanácsülés

                                                              i.      felkészülés a szeptember 24-25.-i G20 ülésre

–          2009. szeptember 24-25.: Versenyképességi tanács

                                                              i.      főbb témák: a szolgáltatási irányelv megvalósítása, a kkv-k pénzügyi jelentéstételi kötelezettségének módosításáról szóló tervezet, közös innovációs politika jövője

 

1. Európai Bizottság (EiB)

 

–          2009. szeptember 14.: az Európai Bizottság közzéteszi a 2009. évre vonatkozó gazdasági előrejelzését 

–          2009.szeptember 15.: az Európai Bizottság közzéteszi az euró-övezetre vonatkozó éves jelentését

–          2009. szeptember 16-22.: Európai Mobilitás Hete – A városi közlekedés hatása a klímaváltozásra (a 2008-as Európai Mobilitás Hetének győztese, Budapest is részt vesz a rendezvényen)

 

 

1. Európai Parlament (EP)

 

–          2009. szeptember 14-17.: plenáris ülés (Strasburg)

                                                              i.      Főbb napirendi pontok:

1. Az európai autóipar helyreállítása – az Opel-ügy
2. A Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi egyezmény hatása az európai gazdaságra
3. A 2010. pénzügyi év általános költségvetésének bemutatása – Európai Tanács
4. Jerzy Busek, az EP elnökének köszöntő beszéde
5. Szeptember 24-25.i G20 csúcs
6. Szavazás az EiB elnökének, José Manuel Barroso-nak az újraválasztásáról
7. Energiabiztonság

 

 

1. Soros elnökség

 

–          2009. szeptember 14-15.: Az európai városok és a globális klímaváltozás jelentette kihívás c. magas szintű konferencia (Stockholm)

 

–          2009. szeptember 14-16.: Európai Parti Szél konferencia – Európai Szélenergia Szövetség (Stockholm)

 

 

1. Szakmai szervezetek

 

–          2009. szeptember 14-17.: Motorhajtású rendszerek energiahatékonysága – VI. nemzetközi konferencia (Nante)

–          2009. szeptember 15-23.: Greenland Dialogue konferencia (New York) – felkészülés az év végi koppenhágai klíma-csúcsra

 

III. Dokumentumtár

 

Az Európai Unió Hivatalos lapjának kivonata

2009. szeptember 7-13.

• ·        2009/686/EK Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan – 1. sz. költségvetés-módosítás
• ·        2009/687/EK Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan – 2. sz. költségvetés-módosítás
• ·        2009/689/EK Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan – 1. sz. költségvetés-módosítás
• ·        2009/692/EK Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan – 1. sz. költségvetés-módosítás
• ·        2009/693/EK Az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan – 1. sz. költségvetés-módosítás
• ·        2009/695/EK A Transzeurópai Hálózatok Végrehajtó Ügynöksége bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2009. pénzügyi évre – 1. sz. költségvetés-módosítás
• ·        A Tanács 2009/116/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK irányelvnek a CAS 64742-46-7, CAS  72623-86-0  és CAS 97862-82-3 szám alatt regisztrált paraffinolajoknak hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról 
• ·        A Tanács 2009/117/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK irányelvnek a CAS 8042-47-5 szám alatt regisztrált paraffinolaj hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról 
• ·        2009/698/EK  A Bizottság határozata (2009. szeptember 4.) a Fehéroroszországból, Törökországból és Ukrajnából származó, vasból, de nem öntöttvasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült hegesztett csövek, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű csővezeték és üreges profilok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről
• ·         A Bizottság 822/2009/EK rendelete (2009. augusztus 27.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található azoxistrobin, atrazin, klórmekvát, ciprodinil, ditiokarbamátok, fludioxonil, fluroxipir, indoxakarb, mandipropamid, kálium-trijodid, spiro-tetramát, tetrakonazol és tiram megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról 
• ·        A Tanács 825/2009/EK rendelete (2009. szeptember 7.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnéziatéglák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1659/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
• ·        A Tanács 826/2009/EK rendelete (2009. szeptember 7.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes égetett magnéziatéglák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1659/2005/EK rendelet módosításáról
• 2009/C 213/01 A Bizottság véleménye (2009. augusztus 19.) a Se-won Ind Co. által a Koreai Köztársaságban gyártott, HPV típusú, lángfogóval ellátott nagysebességű nyomáskiegyenlítő szelepek tárgyában Dánia kormánya által hozott ideiglenes intézkedésekről szóló, 2008. január 7-i bizottsági vélemény nyomán tett lépésekről 
• 2009/C 213/08 Értesítés a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és a Tajvanról származó, nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról
• 2009/C 214/01 A Bizottság közleménye a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)
• 2009/C 214/02 A Bizottság közleménye a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)
• 2009/C 215/05 Értesítés az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról
• 2009/C 215/06 Értesítés az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról
• 2009/C 216/07 ESPON 2013 program – Ajánlattételi és pályázati felhívás
• 2009/C 218/19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértéke tekintetében történő módosításáról
• 2009/C 218/20 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről
• 2009/C 218/21 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat tanácsi (EK) rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 1083/2006/EK rendeletnek a pénzügyi irányítással kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról — Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításról — Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szociális Alapra vonatkozó 1081/2006/EK rendeletnek az ESZA-ból támogatható költségtípusok körének kiterjesztése céljából történő módosításról
• 2009/C 220/06 C-440/07. P. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2009. július 16-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság, Schneider Electric SA, Francia Köztársaság (Fellebbezés — Vállalkozások összefonódása — 4064/89/EGK rendelet — Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat — Megsemmisítés — A Közösség szerződésen kívüli felelőssége a megállapított jogellenesség tekintetében — Feltételek)
• 2009/C 220/09 C-554/07. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2009. július 16-i ítélete — az Európai Közösségek Bizottsága kontra Írország (Tagállami kötelezettségszegés — Hozzáadottérték-adó — 2006/112/EK irányelv — 2., 9. és 13. cikk — Az állam, a helyi hatóságok és egyéb közjogi szervek által végzett gazdasági tevékenység — Adómentesség)
• 2009/C 220/20 C-244/08. sz. ügy: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2009. július 16-i ítélete — az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság (Tagállami kötelezettségszegés — Hatodik HÉA-irányelv — 17. cikk — 79/1072/EGK nyolcadik irányelv — 1. cikk — 86/560/EGK tizenharmadik irányelv — 1. cikk — A HÉA visszatérítése vagy levonása — Másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett, de az érintett tagállamban állandó telephellyel rendelkező adóalany)
• 2009/C 220/21 C-254/08. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2009. július 16-i ítélete (a Tribunale Amministrativo Regionale della Campania [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Futura Immobiliare srl Hotel Futura, Meeting Hotel, Hotel Blanc, Hotel Clyton, Business srl kontra Commune di Casoria (Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — 2006/12/EK irányelv — 15. cikk a) pont — A hulladékártalmatlanítás költségeinek nem a hulladék tényleges termelése alapján történő felosztása — A szennyező fizet elvvel való összeegyeztethetőség)
• A Bizottság 834/2009/EK rendelete (2009. szeptember 11.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minőségjelentések tekintetében történő végrehajtásáról 

 

IV.Szakpolitikai figyelő

 

1.Belső piac és szolgáltatások

 

2.Energia

Az európai energiapolitika következő lépései

Andris Pieblags energiaügyi biztos a múlt héten Koppenhágában a klímaváltozásra adott északi válaszokat bemutató konferencia nyitóbeszédében ismertette az Európai Unió energiapolitikájának jövőbeni lépéseit. A biztos elmondta, hogy a 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Akcióterv, az új energiapiaci liberalizáció, valamint az élet minden területére kiterjedő, a széndioxid-kibocsátás csökkentését elősegítő intézkedések (például: a hagyomány villanykörték forgalomból való kivonása) hatására az Unió komoly katalizátorként lépett fel a kioto-i célkitűzések elérése érdekében. Ugyanakkor ambiciózus menetrendet vázolt fel, amelyet az év végéig meg kíván valósítani az Európai Bizottság. Brüsszel az ősz folyamán tervezetet fog kiadni az alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra való áttérés finanszírozására, s egyben növelni kívánja az ilyen jellegű közösségi támogatások mértékét. A Bizottság még év vége előtt elkészíti az Energiahatékonysági Akcióterv alkalmazásának értékelését. Végül Piebalgs elmondta, a jelenlegi európai villamosenergia-kapacitás fele 2030-ra kimerül, s az emiatt bekövetkező stratégiai befektetési döntések meghozatalakor, Brüsszel arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy a megújuló energiákat, a széndioxid leválasztást- és tárolást (CCS), valamint a nukleáris forrásokat helyezzék előtérbe.

 

Barroso zöldpolitikája a következő öt évre

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke újraválasztási programjának kardinális céljául az európai alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtését tűzte ki, amelynek tervét a több mint 50 oldalas politikai irányelveit tartalmazó tervében ismertette. A cél elérése érdekében az elnök szerint szükség van a villamosenergia-ipar és a közlekedés kibocsátás-csökkentésére. Barroso a legfontosabb feladatok között emeli ki Európának a  klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének a megőrzését, amelyet a

 

decemberi koppenhágai klímacsúcson meg is kívánnak erősíteni. További kötelező intézkedéseket helyezett kilátásba a kibocsátás-csökkentésre vonatkozóan, valamint világos lépéseket a fejlődő országokat érintő finanszírozási kérdésekben. A dokumentumban arra is ígéretet tett, hogy újraválasztása esetén minden közösségi politikát bevon a klímaváltozás elleni küzdelembe.

Hogy az ambiciózus zöld terv meggyőzi-e az Európai Parlament tagjait, az jövő héten az újraválasztási szavazáson fog csupán kiderülni, az azonban már bizonyos, hogy a szakmai köröket nem sikerült megnyernie a portugál politikusnak. Jason Anderson a WWF európai klíma- és energiapolitikai vezetője szerint „Barroso csupán a felkapott kifejezésekhez ért, azok jogszabályi megvalósításához már nem”. 

 

Zöldáram-tanúsítvány közös piac Észak-Európában

Svédország és Norvégia szakminiszterei hétfőn megállapodást írtak alá a két ország között létrehozandó, a zöldáram-tanúsítványokra vonatkozó közös piacról. A 2012-től megvalósuló tervet az államok már 2006-ban megfogalmazták, ám akkor Norvégia hezitálása miatt nem sikerült megegyezniük. Svédországban már 2003-tól működik a zöldáram tanúsítvány kereskedés modellje, amely a zöld energiát támogatja azáltal, hogy minden megújuló forrásból előállított MWh után egy tanúsítványt ad a termelőnek, amelyet később értékesíthet, s ezáltal extrabevételhez juthat. A klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó együttműködés a két ország energiaellátottság-biztonságának növelését is elő fogja mozdítani.

Magyarországon már elérhető megújuló forrásból származó energia, tiszta zöldáram azonban megfelelő szolgáltató és a zöldáram-tanúsítványok kereskedelméhez szükséges jogszabályi feltételek hiányában nincs.

 

Törökország az Európai Energia Közösséghez való csatlakozás útján

Múlt héten megkezdődtek a tárgyalások az Európai Bizottság és Törökország képviselői között az Európai Energia Közösséghez való török csatlakozásról. Andris Piebalgs energiaügyi biztos a tárgyalásokat követően elmondta, Törökország kulcsfontosságú Európa energiaellátottságának biztosítása szempontjából, amelyet a Nabucco projekt júliusi ankarai aláírása tovább erősített. A tárgyalások sikerességével, illetve a folyamatban lévő török reformokkal kapcsolatban a biztos elégedettségét fejezte ki. Az Energia Közösség célja egy

 

 

olyan integrált, határokon átnyúló energiapiac kialakítása, amely az uniós közös piachoz, az ellátás biztonságának megerősítése, valamint az ágazat fejlesztési befektetéseinek növelése.

A Törökországgal folytatott tárgyalások várhatóan néhány hónapon belül befejeződhetnek, s az ország a Közösség teljes jogú tagjává válhat.

3.Erdő- és vízgazdálkodás

4.Egészségügy és munkabiztonság

5.Gazdasági- és pénzügyek

Út az Egységes Európai Pénzforgalmi Övezethez

A múlt héten az Európai Bizottság újabb lépést tett az Egységes Európai Pénzforgalmi Övezet (SEPA) gyakorlati megvalósulásához. A SEPA célja, hogy megvalósítsa a kis összegű, nem készpénzalapú fizetések egységes európai piacát. Amennyiben a rendszer gyakorlati működése elindul, az EU-27-ek, Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc között ugyanolyan feltételekkel lehet majd fizetési tranzakciókat lebonyolítani, mint egy-egy országon belül. Bár 2001 óta nem lehet árkülönbség a tagállamon belüli, illetve a tagállamok közötti átutalásoknál, s 2008-tól már működnek a SEPA-alapú tranzakciók, a szolgáltatások csupán 4,4 %-a zajlik ezen rendszeren keresztül. Annak érdekében, hogy a SEPA-projekt teljes mértékben befejeződhessen a Bizottság közzétette a 2009-2012-s időszakra vonatkozó útitervét, amely tartalmazza a legfontosabb hat, még hátralévő feladatot – az átállás felgyorsítását, a SEPA ismertségének növelését, a megfelelő jogszabályi keretek megteremtését, a pénzügyi innováció elősegítését, a megfelelő sztenderdizálást, interoperabilitást és biztonság garantálását, valamint egy átfogó irányítási mechanizmus kialakítását.

 

Új mutatók a GDP mellett

Az Európai Bizottság új alapokra kívánja helyezni a gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló eddig használt mutatókat. Ez elsősorban a GDP kiegészítését eredményezi, mert ez a gazdasági teljesítmény mérésére alkalmas, azonban az általános jólétre vonatkozóan már nem ad megfelelő információkat. A GDP ugyanis a fogyasztást és a beruházásokat méri nem pedig azt, hogy egy adott nemzet mennyire gazdag, vagy mekkora gazdagságot, értéket teremtett. A Bizottság jelenlegi javaslatai alapján a következő új mutatók kerülhetnek bevezetésre – az egy főre jutó ökológiai lábnyom, az egészséges állapotban eltöltött évek száma, a munkanélküliségi ráta, az egy fő által kibocsátott káros anyag mennyisége, illetve a boldog évek száma. A bizottsági állásfoglalás az elvek és a leendő mutatók mellett konkrét lépéseket és határidőket is tartalmaz.  

6.Információs társadalom és média

 

A mobilhálózat-üzemeltetők is támogatják az e-segélyhívó rendszert

A gépjárműipari vállalatokat követően a távközlési vállalatok is kiálltak az e-segélyhívó rendszer, a járműfedélzeti automatikus európai segélyhívó szolgáltatás kiépítése mellett, Martin Whitehead, a GSM Szervezet igazgatója a múlt héten Brüsszelben aláírta a program szándéknyilatkozatát. A járművekbe épített rendszer baleset esetén azonnal tárcsázza a 112-es európai segélyhívószámot és megadja az autó helyzetét, abban az esetben is, ha az utasok nem tudják, vagy nem képesek megmondani, hol vannak. Jelenleg 15 tagállam és három EGT-ország csatlakozott a megállapodáshoz, valamint további hat uniós tag fejezte ki támogatását, köztük Magyarország is. Ugyanakkor hat tagállam elzárkózott a tervtől. Viviane Reding hírközlési biztos abbéli reményét fejezte ki, hogy a mobilhálózat-üzemeltetők csatlakozása ezen országokat is pozitív hozzáállásra fogja késztetni. Ellenkező esetben 2010-ben a Bizottság kötelező erejű jogszabály megalkotásával fogja biztosítani, az évente akár 2500 emberélet megmentésére is képes rendszer kiépítésének biztosítását.

 

 

7.Környezetvédelem

 

A fejlődő országok támogatása a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az Európai Bizottság a koppenhágai klímacsúcsot előkészítő tárgyalások elakadását követően múlt héten bejelentette, az Európai Unió évente 2-15 milliárd eurót ajánlana fel a fejlődő országok számára a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a klímaváltozás pusztító következményeiként jelentkező természeti katasztrófák kezeléséhez. Amennyiben Koppenhágában elfogadásra kerülne a Bizottság ambiciózus terve, a fejlődő országok ezen kiadásokra fordított költsége 100 milliárd euró lenne évente, amelyet három forrásból lehetne biztosítani. Az összköltségek 20-40 %-át a támogatandó országoknak maguknak kellene biztosítaniuk köz-, illetve magán forrásokból. Az

 

uniós támogatások mellett a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi piac is finanszírozóként lépne fel, illetve kiegészítésként felvetődött egy Klíma Alap létrehozása is.

 

8.Közlekedés

Az európai vasút hete

Az elmúlt héten a brüsszeli napirend egyik fontos pontja az európai vasút volt. A vasútbiztonságról szóló nemzetközi konferencia mellett ugyanis az Európai Bizottság közzétette a vasútbiztonsági- illetve a vasút-interoperabilitási direktívák alkalmazásáról készült értékelő jelentését (COM(2009) 464 final). A konferencia nyitóbeszédében Antonio Tajani közlekedési biztos kihangsúlyozta az európai vasúti közlekedés biztonsági szabályainak felülvizsgálatának és szigorításának szükségességét, amely az Európai Vasúti Ügynökség hatáskörének növelésével, valamint az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételével érhető el. A bizottsági jelentés összességében biztonságosnak ítéli meg az európai vasúti közlekedést és megállapítja, hogy a biztonság szintjét a teherszállítás liberalizációja is tovább növelte, ugyanakkor komoly problémákat állapít meg a vasút biztonsági jogharmonizáció és az interoperabilitás nem megfelelő sebességét illetően, valamint az ágazat átláthatóságára vonatkozóan. A helyzet javítása érdekében a dokumentum kilátásba helyezi a vasúti karbantartásért felelős szervezetek jóváhagyásáról szóló jogszabály mielőbbi megalkotását, illetve a technikai előírások – például a telematikai rendszerek alkalmazása a személy- és teherszállításban –  gyakorlatba való átültetésének felgyorsítását.

 

9.Kutatás

Kutatás, technológia és innováció Európában 2007

Az Európai Unió statisztikai Hivatala, az Eurostat megjelentette a 2007. évi, a közösség kutatásra, technológia-fejlesztésre és innovációra vonatkozó statisztikai adatait, amelyből kiderül, hogy az EU továbbra is súlyos lemaradással a GDP-arányos ráfordítások, valamint az innováció hatékonysága tekintetében az Egyesült Államokkal szemben, ahol a nemzeti össztermék 2,67 %-át teszik ki ezen típusú beruházások. A tagországok összesen GDP-jük 1,85 %-át, azaz 229 milliárd eurót költöttek kutatás-fejlesztésre (K+F) 2007-ben, amely lényegi elmozdulást nem jelent az előző évhez képest. Ennek 60 %-a három országból, Németországból (62 milliárd euró), Franciaországból (39 milliárd euró) és Nagy-Britanniából (37 milliárd euró) származott. A GDP-arányt tekintve Svédország (3,6%) és Finnország (3,47%) fordított a legtöbbet ilyen jellegű kiadásokra. 2006-hoz (1%) képest Magyarországon csökkent a GDP-arányos K+F kiadások mértéke, mindössze 0,97 % volt. Szakértők szerint bár a legtöbbet és a legkevesebbet költő tagországok teljesítménye fokozatosan közelít egymáshoz, a különbség eltűnni a következő három évtizedben sem fog.

 

10. Regionális politika

 

11.Vállalkozásfejlesztés és ipar

 

Romlott az üzleti környezet hazánkban

 

A Világbank Doing Business 2010 jelentése a magyar üzleti környezet romlását állapította meg. Bár a vizsgált 183 ország soha nem látott mennyiségben vezetett be a vállalkozások, főként a kis- és közepes vállalkozások működését megkönnyítő reformokat, számszerűen 287-et, a kerelet jelentős csökkenése és a kereskedelem globális lassulása következtében az üzleti szféra nehéz helyzete a vizsgált 2008-2009-es időszakban nem javult. A jelentés vizsgálta többek között a vállalkozások beindításának lehetőségeit és akadályait, a tulajdonbejegyzést, a hitelhez jutás folyamatát, az adókötelezettségeket és a befektetői lehetőségeket. Magyarország az előző évhez képest hat helyet csúszott vissza a listán, jelenleg a 47. helyet elérve, Szlovákia és Bulgária mögé jutott.

 

12.Versenypolitika

Az anyavállalt felelős a leányvállalat árrögzítő magatartásáért

Az Európai Bíróság elutasította a holland vegyipari konszern, az Akzo Nobel fellebbezését, s egyúttal kimondta, az anyavállalatok felelősségét a leányvállalatok árrögzítő magatartásáért. Mint ismeretes az Európai Bizottság 2004. december 9-én összesen 20,99 millió eurós pénzbüntetésre ítélte az Akzo Nobelt és négy leányvállalatát, amiért azok több más céggel együtt az 1990-es években részt vettek egy árrögzítő és piacfelosztó kartellben egy takarmány-adalékanyag piacán. A Bírósághoz benyújtott fellebbezésről szóló ítéletben a testület rámutatott, hogy a közösségi jog versenyügyi előírásainak alanyai a vállalkozások, amelyek akkor is gazdasági egységnek minősülnek, ha több jogi személyből állnak. Ennek értelmében a versenyjogi szabálysértést is a vállalkozás követi el, nem pedig annak valamely, akár önálló jogi személyiséggel is rendelkező része.