Békés Vármegyei Mérnöki Kamara

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt ki­tüntetést adományozta a köztársasági elnök dr. Cserei Pálnak. Lapunk ezért a békéscsabai kör­nyezetgazdálkodási szak­mérnököt választotta a hét emberének.
– Interjú előtt bevallom, meg­néztem az archívumban, ed­dig milyen apropóból írtunk Önről. Kiderült, számtalan minőségben állt már lapunk rendelkezésére. Ennyire sok­oldalú?
– Szerencsés vagyok, mert a szakmám és a hobbim egy és ugyanaz. A környezetvéde­lem, a természet szeretete pe­dig sokféle lehetőséget bizto­sít a kibontakozásra. Pályafu­tásom elején a mezőgazdaság­ban dolgoztam, a rendszervál­táskor pedig én is munkaterü­letet váltottam. Komoly pers­pektívát láttam a környezetvé­delemben, arról nem is be­szélve, hogy mi emberek, kü­lönösen az elmúlt évtizedek­ben, rengeteg adósságot hal­moztunk fel környezetünkkel szemben. Én pedig törleszteni szeretnék Ezen a szakterüle­ten működő cégemet éppen 20 esztendeje alapítottam, a környezetvédelmi tervezést és a szakértést megnevezve fő profilként.
– Apropó 20 év. Két évtizede tagja a megyében dolgozó mérnökök érdekvédelmi szervezetének, melynek megalakításában oroszlán­részt vállalt …
– Kezdetben egyesületként működtünk, ’96 óta pedig köz­testületi kamaraként. Jelenleg az elnöki posztot töltöm be. Azért dolgozunk, hogy a helyi mérnöktársadalom, mi, akik itt élünk a megyében, bele­szóIhassunk, bekapcsolódhas­sunk a vidék fejlesztésébe. A műszaki szakemberek száma 3000-3500 a megyében, ko­moly erőt és tudást képvise­lünk tehát.
Városszépitő Egyesületben. Ez az elkötelezettség honnan jött?
– Bár Szarvason születtem, egyévesen már Békéscsabára költöztünk. Talán elmondha­tom, hogy 62 év alatt tősgyöke­res békéscsabaivá lettem. Sze­retem ezt a többnemzetiségű várost, ahol magyarok, szlová­kok, románok élnek egymás mellett, immáron háromszáz hosszú éve békében. Ez az együttműködés jelenti az igazi csabaiságot. Na meg azt se fe­lejtsük el, hogy nagyon szép ez a vidék, természeti és épített értékei egyaránt egyedülállók. Gyakran járjuk a családdal a környéket, és még mindig okoz kellemes meglepetéseket.
– Ha már a családnál tartunk, marad hely a határidőnapló­ban számukra.
– Ebben is szerencsés va­gyok, mert nálunk mindenki elfoglalt. Elfogadjuk a másik munkáját, jól alkalmazko­dunk. Persze minden héten szakítunk időt a közös progra­mokra, hiszen a nyugodt csalá­di háttér fontos, ez adja az ins­pirációt, a támaszt a mindennapokban.   
– Mondjuk este egy kis foci?
– Meg pingpong családi-ba­ráti körben. Hetente legalább kétszer mind a kettő. Egy kis­pályás csapatban rúgom a bőrt, több poszton is bevethe­tő vagyok. Ahogy mondani szokás, jobbal-ballal jól feje­lek. Szarvasi tanulmányaim alatt még igazolt játékos is voltam.
– A kitüntetést életművéért, eddigi munkásságért kapta. Akkor most lezárult egy korszak?
– És kezdődik egy új. Hiszen amit az ember szeretettel csi­nál, az élteti. Rengeteg a tenni­való, és én még érzek magam­ban elég erőt a további folyta­tásra. Mindig azt hangsúlyo­zom, hogy ha óvni akarjuk a környezetünket, akkor nem csak „felülről” kell várni a se­gítséget. Globálisan kell gondol­kodni és lokálisan cselekedni. Ez utóbbit különösen a fiatalok­kaI fontos megértetni. Kaán Károl y természetvédő örök­érvényű szavait tolmácsolva: először mindenki ismerje meg a természetet, aztán ha megis­merte, megszereti, ha megsze­rette, tesz is érte.

Névjegy:

DR.CSEREIPÁL 1946.augusztus 21–én született Szarvason. Érettségi után a szarvasi főis­kolán diplomázik meliorációs üzemmérnökként. Később el­végzi az agrártudományi egyetemet, majd ezt követően környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerez. Egyetemi doktori címmel is büszkélked­het agrárgazdaságtanbóL Nős, három gyermek édesapja, egy unokája van. Felesége Csereiné Árgyelán Anna, a Békéscsabai Kis­térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ vezetője.

BARANGOLÁSAI alkalmával ke­resztül-kasul bejárta már Bé­kés megyét dr. Cserei PáL Mint mondta, sok figyelemre méltó, egyedi természeti és épített ér­tékkel találkozott, de semmi sem áll hozzá olyan közel, mint az Élőviz–csatorna. Ku­tatásai során egészen az őskorig visszanyúlóan térképezte fel a bővebb terület, a Körösök völ­gyének történetét. Emel­lett már több előadásá­ban bemutatta az Élő­viz–esatorna hasznosítá­sának, fejlesztésének le­hetőségeit.