Békés Vármegyei Mérnöki Kamara

   A 2009. május 16-án megválasztott új kamarai vezetőség azonnal szembesült egy sor, – az Országgyűlésben éppen tárgyalás alatt álló – törvényjavaslattal, amelyek érintik kamarai tagjainkat is. Ezeket a törvényjavaslatokat nem sokkal a vezetőségválasztás előtt, 2009. április 2-án, illetve május 8-án nyújtotta be a Kormány, és az Országgyűlés 2009. június 22-én fogadta el azokat. A régi kamarai vezetőség ezekkel már nem tudott foglalkozni.
   A mostani módosítások tárgyalásba vették kamaránk alaptörvényét, az 1996. évi LVIII. törvényt, mely alkalmat kínált arra, hogy megkíséreljük a törvény építésügyre való szűkítésének visszavonását. Az előzményekről annyit, hogy a kamarai törvény 1. (1) bekezdése 1996-2008 között 12 éven át minden mérnöki tervezői és minden mérnöki szakértői tevékenységre hatályos volt. 2008 nyarán az Országgyűlés tiltakozásunk ellenére módosította kamarai törvényünket: a kötelező tagságot és a jogosultságok kezelését leszűkítette csak az építésüggyel kapcsolatos tervezőkre és csak az építésügyi szakértőkre. (Lásd keretes írásunkat.)
   A mostani módosítás során számunkra legelfogadhatóbb az eredeti szöveg visszaállítása lett volna, de erre nem volt fogadókészség. A NFGM-el és az IRM-el egyeztetett kompromisszumos szöveg az 1. * (1) bekezdés első részében meghagyta az építésügyre való szűkítést, majd a bekezdést kiegészítette azzal, hogy további jogszabályok a nem építésügyhöz köthető mérnöki tevékenységeket is a kamara kezelésébe utalhatják.
   A korábban építésügyivé szűkített kamara megrövidítése más törvénymódosítási helyeken máris megkezdődött: 7 (hét) helyen kívántak elvonni korábban mérnöki kamarai tevékenységet.
   – a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői
   – a munkabiztonsági szakértői
   – a légiközlekedési szakértői
   – a tűzvédelmi szakértői
   – a víziközlekedési szakértői
   – a hírközlési szakértői
   – a vasúti közlekedési szakértői mérnöki tevékenységekre vonatkozó jogosultságok és névjegyzékek kezelését közigazgatási szervezetekhez, hatóságokhoz kívánta telepíteni a most tárgyalt törvénymódosító dömping. Kamaránk fellépése alapján ezek közül 5 esetben (munkabiztonsági, légiközlekedési, víziközlekedési, hírközlési és vasúti közlekedési) változtattak az eredeti jogszabálytervezeten. Ennek alapján kell minden egyes minisztériummal megállapodnunk, abban a vonatkozásban, hogy kamaránk ezeket a tevékenységet át vállalja. Előzetes tájékozódásunk szerint több minisztérium kész a feladatot átadni.
   Az Országgyűlés jelen időszakának témája a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó európai uniós irányelvek hazai bevezetése. Az eredeti elképzelés szerint a külföldi oklevelek elismerésének kötelezettsége alapján a mérnöki tervezői és szakértői szolgáltatások végzésére mérnöki oklevéllel rendelkező külföldi személyek szabad utat kaptak volna a mérnöki tevékenységek jogosultság nélkül történő magyarországi gyakorlására. Módosítási indítványaink lényege, hogy a mérnöki szolgáltatásokhoz Magyarországon jogosultságot kell szerezni, amit egy külföldről érkező mérnöki szolgáltatótól ugyanúgy jogunkban áll megkövetelni mint egy hazaitól. Nem szigorúbban, nem enyhébben. Kérdés volt az is, hogy az európai jog elfogadja-e a jogosultsághoz kötést, vagy liberalizációt követel meg? Az európai jog (2006/123/EK irányelv) megengedi engedélyezési rendszer működtetését az alábbi feltételek teljesülése esetén:
   – az engedélyezési rendszer nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést az érintett szolgáltatóval szemben;
   – az engedélyezési rendszert a közérdeken alapuló kényszerítő indokok támasztják alá;
   – a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg, különösen azért, mert az utólagos ellenőrzésre túl későn kerülne sor ahhoz, hogy az valóban hatékony legyen.
   A mérnöki tevékenység esetében mindhárom említett ok fennáll, ezt talán itt most nem is kell bővebben magyarázni. A fentiek alapján a kamarai törvényben az alábbi módosítás született:
   1.§ (4) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának á1talános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek, akik szakmájukat – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánják gyakorolni Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.”
   Ez a paragrafus arról intézkedik, hogy külföldi nem válik kamarai taggá, így oti nem választ és nem választható.
   Másik fontos jogszabályi lépés, amely s mi kezdeményezésünkre született meg. hogy az unióból érkező külföldi uniós mérnök ugyanúgy jogosultságot kell szerezzen, mint a hazai. Erről szól a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény:
   4.§ (1) A valamely más EGT-államban honos szoláltató letelepedés keretében a Magyar Köztársaságban honos szolgáltatókkal azonos feltételek szerint kezdheti meg és folytathatja szolgáltatási tevékenységét, és vele szemben a Magyar Köztársaságban honos szoláltatókkal azonos követelményeket kell alkalmazni.
   Másik paragrafus pedig a letelepedés nélkül a határon átnyúló szolgáltatásokról így intézkedik:
   7.§ (3) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtására alkalmazni kell
   a)[…]
   b) a külföldi bizonyítványok oklevelek elismeréséről szóló törvénynek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott követelményeket, valamint jogszabályban meghatározott egyéb olyan követelményeket, amelyek egy tevékenység folytatását kizárólag egy meghatározott szabályozott szakma gyakorlóinak engedik meg.
   Sikerült a törvénybe egy felülvizsgálati klauzulát is elfogadtatni, amely szerint a Kormány kétévente értékeli a tapasztalatokat, és értelemszerűen, ha szükséges intézkedik.
   Még két dolog érdemel említést, melyeket a mostani törvénymódosítási szakaszban nem sikerült érvényesítenünk. Egyik az építési törvényt érinti (1997. évi 78. tv.): a főépítész mellé szerettük volna a főmérnök intézményét is bevezettetni. Ez a javaslat nem új, ezt már vitattuk 1997-ben is, a törvény eredeti megfogalmazása során. Most sem jártunk sikerrel.
   Másik a polgári törvénykönyvet érinti (1959. évi 4. tv.). Az építőipari körbetartozások megszüntetése érdekében a mostani szabályozás lehetővé teszi, hogy a kivitelező vállalkozó jelzálogot jegyezhessen be jogos – de ki nem fizetett – számlája értékében az építtető ingatlanára. Ugyanezt a jelzálogjogot szerettük volna kiterjeszteni a ki nem fizetett tervezői és műszaki ellenőri számlákra is, de nem jártunk sikerrel. 

                                                                                                             Hajtó Ödön

Forrás: MÉRNÖK ÚJSÁG 2009. július