Békés Vármegyei Mérnöki Kamara

   Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) régiókra bontott Operatív Programjának (OP) 2008. évi teljesítéséről készült jelentéseket és azokon keresztül az elvégzett munkát volt alkalmuk észrevételezni területi kamaráinknak. Mint ismeretes, az ÚMFT végrehajtását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gondozza. Az NFÜ-n belül az országos programot Monitoringbizottság ellenőrzi, a regionális OP-kat a regionális Monitoring Albizottságok ellenőrzik. Ezeknek a bizottságoknak – a vonatkozó jogszabály erejénél fogva – a mérnöki kamarák küldöttei, delegált szakértői is tagjai. A témáról már a Mérnök Újság 2009. áprilisi számának 33-34. oldalán is adtunk tájékoztatást.

   Magam, mint a Közép-magyarországi Régió bizottsági tagja az Országos monitoringbizottságban is képviselem a mérnököket, így a jelentéseken keresztül rálátásom van az OP-k helyzetére. A jelentések véleményezését azonban megtették az egyes területi kamarák is, mi a BPMK-nál a kapcsolattartói hálózaton keresztül helyi véleményeket is bekértünk. Ezekre alapozva adtuk meg a kamara véleményét az OP-k 2008. évi teljesítéséről, s erről kívánjuk most tájékoztatni tagságunkat. El kell mondanunk, hogy a jelentéskészítésnek szigorú, az egész EU területén kötelezően alkalmazandó formája és tartalmi követelményrendszere van. Bár helyenként bürokratikusnak és túl részletezőnek tűnik (vagy az is), de eszerint kell eljárni. A jelentésekhez fűzött véleményünket a program végrehajtásának egyes fázisaira vonatkozóan általánosan tettük meg.

   1. A jelentésekről

   Úgy találjuk, hogy a jelentésekben az elvárt értékeléseken túl sok fölösleges információ van, indokolatlan a kiírásból feleslegesen átvett több szöveg, az elvek és általános célok citálása, ráadásul sokszor a fogalmak is keverednek bennük. Ez azt sejteti, hogy a jelentést a folyamatokban benne nem lévő, azokhoz, közvetlenül nem értő tisztviselők írják. Így a jelentés lényege sikkad el: nem ad számot és nem dokumentálja, hogy az egyes régiókban, azok városaiban, kistérségeiben és más településein az EU támogatásával milyen fejlesztési munkák folynak, ezekből melyek valósultak meg, ezek milyen hatással vannak a térségre, hogyan változtatták meg az emberek életminőségét. Ebből következőleg a látszólag nagy mennyiségű anyag konkrét információkat, adatokat, tényeket és értékeléseket nem vagy alig tartalmaz, nem kapunk megfelelő tájékoztatást az eljárások sikeréről és a megvalósult fejlesztések eredményeiről. Pedig az lenne mind a közösségi támogatási rendszer, mind pedig az éves jelentés célja, hogy az éves jelentésekből is okulva folyamatosan javítsuk az eljárási módszereket.

   2. Az eljárásról

   A jelentésekből látható és kiolvasható, hogy a pályázatok előkészítésétől azok bírálatáig, a kivitelezések engedélyezésétől a megvalósulásukon keresztül a támogatások kifizetéséig a programban igen sokan vesznek részt, az anyagok sok kézen mennek keresztül, ami lassúvá, nehézkessé és költségessé teszi a rendszert. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ellenőrzés a folyamat minden pontján kiemelt fontosságú, de meggyőződésünk, hogy a rendszer egyszerűsíthető, ezen keresztül a lebonyolítás gyorsítható és hatékonyabbá tehető.
   A jelentések részletesen leírják az irányítóhatóság, a közreműködő szervezetek és a pályázati menedzsment szervezeti és működési rendjét, de nem minősítik a rendszer működését, annak előnyeit és hátrányait, így következtetéseket, tanulságokat sem tudnak levonni, amelyek visszahathatnának a rendszer jobbítására.
   A jelentésekből az is kitűnik, hogy:
   – a potenciális pályázók és a közreműködő szervezetek között nincs élő kapcsolat, ebből következik, hogy egyes területeken a pályázati lehetőségek kihasználatlanok maradnak, más területeken pedig nem jut elegendő forrás az igények kielégítésére;
   – a közreműködő szervezetek szakmailag nem kellően felkészültek, így a tanácsok és döntések nem születnek meg a megfelelő szinten, azok feljebb tolódnak az irányítóhatósághoz, ez lassítja az eljárást;
   – a közreműködő szervezetek szerepe tévesen értelmezett és túlzott, ezáltal egyes előkészítő munkákra indokolatlan idő- és költségfelhasználás jelentkezik, ami a műszaki előkészítéstől veszi el az időt;
   – számos esetben a projektmenedzseri feladatok ellátásának magasabb a költségelőirányzata, mint a beruházás műszaki előkészítésének (geodéziai felmérés, talaj- mechanikai feltárás, műszaki szakvélemények, megvalósíthatósági és hatástanulmányok stb.) és tervezésének a költsége.

   3. A pályázatokról

   A pályázatok kiírása és elbírálása komoly szakmai hiányosságokat mutat. Az eljárás során döntően jogi és közgazdasági szempontok érvényesülnek, a szakmai megalapozottság, a műszaki tartalom háttérbe szorul, ennek következménye lehet a műszakilag előkészítetlen beruházás, amely azután a határidő kitolódásához és a költségvetés túllépéséhez vezet.
   A jelentésekből az is kitűnik, hogy:
   – a pályázatok elbírálása engedélyezési tervek alapján történik, és mivel ezek a tervek még nem tartalmazzák a kivitelezés során igen fontos minőségi paramétereket (beépítendő anyagok és szerkezetek minősége, garanciák, I. osztályú kivitelezés, minőség-ellenőrzés stb.), ezért előfordulhatnak hibás döntések és hibás kivitelezések, amelyek utólag jelentenek majd többletköltséget;
   – célszerű lenne a pályázati kiírások megfogalmazását egyszerűsíteni és lerövidíteni;
   – az egy-egy pályázathoz szükséges adatlapok nem egységesek, p1. más-más bontásban kérik ugyanazokat az adatokat, ami rengeteg többletmunkát, s végeredményként nehezen áttekinthető rendszert eredményez;
   – a pályázatokhoz ajánlott műszaki és gazdasági (pl. költség-haszon elemzés) segédanyagok, kézikönyvek gyakran változnak, listáik nem egységesek, ezen a téren is egységesíteni szükséges;
   – a kétfordulós pályáztatás esetében az első fordulónak csak szűrőnek kell lennie egy egyszerűsített tervvel, a második fordulóban van csak szükség részletes tervre:
ha nem így járunk el, akkor egyrészt az egyszerűsítés és gyorsítás lehetőségét veszítjük el, másrészt ebben az eljárásban van benne annak lehetősége, hogy – a pályázottnál alacsonyabb támogatási összeg esetén – a második fordulóban egy módosított, csökkentett tartalmú terv, egy Új projektterv jelenjék meg;- a közelmúltban bevezetett kötbérrendszer a gyors és pontos kivitelezőt védi, de vigyázni kell, nehogy ellenkező hatást érjünk el, hogy a kötbér elkerülése érdekében álproblémák felvetésével, keresésével a beruházó a jó kivitelezőnek ártson.

   4. A tervezésről

  A tervezési munka és az ennek eredményeként előálló terv az egész fejlesztési feladat, a beruházás legfontosabb része: ez mutatja meg, hogy milyen létesítmény készül, az hogyan illeszkedik a környezetébe és mennyibe fog kerülni. Úgy gondoljuk, különösen mérnöki szemmel olvasva a jelentéseket, hogy a tervezés nincs kellően megbecsülve, nincs a helyén az egész eljárás során. A tervezésnek időben meg kell előznie a pályázatot, azaz csak olyan projektre szabad pályázatot készíteni vagy befogadni, amely már rendelkezik engedélyes tervvel. A közreműködő szervezetek útján a potenciális pályázókat arra kell ösztönözni, hogy tervezett beruházásaikra előre készítessenek terveket, még ha azok átmenetileg a „fiókban” maradnak is. Az építési beruházások tervezése során alkalmazni kell a rendeletekben szabályozott különböző szintű (engedélyezési, ajánlati és kiviteli) tervek tartalmi és formai követelményeit. Az ilyen tervek megléte a döntéshozók munkáját is megkönnyíti, és meglétük esetén nem fordulhatnak elő meglepetések, idő- és költségtúllépések. Az ellenőrzés a teljes eljárás során fontos, a tervellenőrzés azonban a legfontosabb: erre nem szabad sem pénzt, sem fáradságot sajnálni, a pontos kivitelezés során ez megtérül.

   5. A kivitelezésről

   A nyertes pályázónak – általában – közbeszerzési eljárás során kell kiválasztania a kivitelezőt, ehhez kiviteli tervre van szükség. Az engedélyes terv nem elég mélységű ahhoz, hogy az alapján lehessen kellő bizonyossággal a kivitelezőt kiválasztani, erre csak a kiviteli szintű terv alkalmas. A kivitelezés során meg kell követelni felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr alkalmazását, ezek a szakszerű megvalósulás garanciái. A beruházó által igényelt és a tervben meghatározott minőség itt dől el.

   6. Következtetések

   A jelentéseknek és ezeken keresztül az EU-támogatással megvalósult beruházások elemzésének az kell legyen a célja, hogy bemutassa az eljárás eredményességét és hatékonyságát. Az elemzések során az is kiderül, hogy az ÚMFT végrehajtásának szervezésére, segítésére és ellenőrzésére létrehozott szervezet – az Operatív Bizottság és Albizottságok rendszere – féloldalas, a központi régió ugyanis nem rendelkezik albizottsággal, így ott a kontroll csak egyszintű, a helyi érdekek kisebb súllyal jelennek meg, továbbá megbomlik a rendszer egyenszilárdsága. Jó lenne azt mielőbb létrehozni – más régiókhoz hasonlóan – a Közép-magyarországi Régió Operatív Albizottságát is.
   A jelentéseknek és azok véleményezésének elemzése azt is felszínre hozta, hogy a célprogramok (gazdaságfejlesztés, közlekedés, infrastruktúra, társadalmi megújulás és humánerőforrás-fejlesztés) és a regionális programok (ROP-ok) között nincs megfelelő összhang és koordináció, egyes esetekben átfogó programok kerülnek be ROP-okba, máshol pedig helyi programok szerepelnek az Országos célprogramok között.
   Ezek a jelentések bizonyosan eleget tesznek az EU-s előírásoknak, bemutatják és dokumentálják az egyes „hivatalok” fontosságát és munkáját. Nem szólnak azonban arról, hogy hogyan serkentették a részvételt, mennyit használtak ki a lehetőségekből, ami megvalósult, az hogyan szolgálja a közösséget – tehát arról, hogy milyen hatékony és eredményes az unió által támogatott Nemzeti Fejlesztési Terv.
   A megvalósult fejlesztések és a hozzájuk vezető Út részletes elemzése révén lehet csak olyan következtetéseket levonni az eljárás teljes menetére vonatkozóan, amelyek javíthatják és eredményessé tehetik a folyamatot. Ha javítani tudjuk az eljárás hatékonyságát, akkor egyre több, a közösség szempontjából hasznos projekt valósul meg, az ország jó hatékonysággal tudja igénybe venni az uniós támogatásokat, és fejlődése gyorsabb lesz. Ezért a jelentéseknek is kritikusabbnak kell lennie!
   Köszönjük a véleményezésben részt vevő kollégák értő és kritikus munkáját, reméljük, hogy építő kritikánk a rendszer jobbítását szolgálja. Reméljük, e vélemény közreadásával az a szándékunk is valóra válik, hogy olvasóink közül mind többen fedezik fel az ÚMFT-ben és az OP-kben rejlő lehetőségeket, s bekapcsolódnak a szűkebb környezetüket érintő fejlesztési munkákba.

Kassai Ferenc, a BPMK elnöke

Forrás: MÉRNÖK ÚJSÁG 2009. július